Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2. szám - Dr. Juhász Andor elnöki évnyitó beszéde. Elmondotta a m. kir. Kúria 1930. január 7-én tartott teljes ülésében

MAGYARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó II kivételével. Egyes szám ára a melléklapokkal 240 P. Szerkesztőség: Budapest, [., Naphegv-utca 21. I 0 szám ára az első félévre 12 — P. Telefonszám: Aut. 538-83 2. szám. Budapest, 1930. február hó. XI. évfolyam. DR. JUHÁSZ ANDOR ELNÖKI ÉVNYITÓ BESZÉDE Elmondotta a m. kir. Kúria 1930. január 7-én tartott teljes ülésében. I. Főméltóságú m. kir. Kuria! A közigazgatási gépezet működésének célszerűbb és észszerűbb berendezésére irányuló törekvéstől az u. n. racionalizálástól hangos a békeszerződésekkel sújtott vesztes államok közélete. Nálunk legközelebb dr. ÖrfFy Imre országgyűlési képviselő indított ebben az irányban mozgalmat s a közigazgatás körében új ügyrend formájában történt is e részben valamelyes kísérlet. Ezek a törekvések nyilvánvalóan nem fognak megállani az igazságszolgáltatás küszöbén s bíróságaink nagy részének, főképen a fővárosi bíróságoknak, ezek között a m. kir. Kúriának túlterhelése indokolttá is teszi, hogy ezzel a kérdéssel a magunk körében állandóan foglalkozzunk. Nyomatékosan hangsúlyozom azonban, hogy az igazságügyi tárca szigorúbb takarékoskodást már el nem bír, mert igazságszolgáltatási szervezetünk dotációja, személyi és dologi vonatkozásaiban egyaránt, aggasztóan és kirívóan szűkös, sőt szegényes. Ami már most bíróságaink túlterhelésének és az ezzel okozati összefüggésben lévő lassú ügymenetnek a hátrányait illeti, ezekről mult esztendőben ugyancsak évnyitó beszédemben már megemlékeztem, ezúttal csupán egy-két olyan kórokozó jelenségre kívánok rámutatni, amelyekről akkor nem volt szó. A racionalizálási mozgalmat tanulmányozva különös ellenmondást észlelhetünk abban, hogy a bürokratizmus megszüntetése és a nagy tisztviselői létszámok apasztása iránti vágyakozás azokban a társadalmi rétegekben a legelevenebb, amelyeknek tagjai másrészt leginkább sürgetik a hatósági gondoskodásnak minden irányban kiterjesztéséi s legjelentéktelenebb dolgaikban is birói és hatósági beavatkozást vesznek igénybe. A polgári perek felszaporodásának és elhúzódásának egyik oka közönségünknek az írástól való idegenkedése is, ami oda 4