Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Staud Lajos székfoglalója az Akadémián

országon az emberi munka rendkívül alacsony jövedelmet hajt. Ez az oka annak, hogy az emberi munkából származó jövedelmek Magyarországon túlnyomórészt a létminimum alá esnek. Magyarországon 342.000 adózó fizet jövedelemadót és ezek között 323.000-nek a jövedelme nem haladja meg az évi 10.000 pengőt. Mindössze 216 olyan adózónk van, akinek az évi jövedelme meghaladja a 100.000 pengőt. Annyit jelent ez, hogy nálunk minden 39.500 lakosra esik egy-egy 100.000 pengőn felüli jövedelmű adózó, ezzel szemben pl. Angliában minden 1250 emberre esik egy ilyen jövedelmű adóalany. A pénzügyminiszter adóstatisztikájából azt látjuk, hogy a jövedelemadó esztendőkön keresztül alig emelkedik és ez az emelkedés is kizárólag a házbérjövedelmek emelkedésének tulajdonítható. A magyar jövedelmek tehát stagnálnak, ami annál súlyosabb, mert a stagnálás igen alacsony jövedelmek mellett következett be. Ugyancsak gazdasági erőink gyengeségére kell következtetni a vagyonadókivetésekből is. A magyar kereskedelem és ipar összes megadózotatott üzemi tőkéje mindössze 1.1 milliárd pengő. Németországban a kereskedelem és ipar üzemi tőkéje a magyar tőkék tizenhétszerese. Az eredmény az, hogy a pénzügyi politikánkban egyfelői az adóterhek lényeges csökkentésére, másfelől azok igazságosabb megosztására kell törekedni. . Az előadáshoz fűződő vitában Xyulászi János kincstári főtanácsos, a TÉBE. előadója azt a kérdést vetette fel, vájjon érdemes-e fenntartani a jövedelemadó rendkívül költséges apparátusát akkor, amikor Magyarországon komoly jövedelmek nincsenek és ezáltal ez az apparátus csak minimális jövedelmeket tud kitermelni? Tihanyi Lajos rámutatott arra. hogy a rendkívül súlyos adóterhek mellett további jóvátételi megterhelésekről még csak beszélni is képtelenség. Benedek Sándor elnök szükségesnek tartja azt, hogy az adóstatisztikát évről-évre tegyék közzé, mert annak adataiból helyes konzekvenciák vonhatók le a pénzügyi politika irányítására. Végül köszönetet mondott az előadónak előadásáért. STALD LAJOS SZÉKFOGLALÓJA AZ AKADÉMIÁN. Staud Lajos ny. kir. kúriai tanácselnök 1929. december 9-én tartotta székfoglalóját a Magyar Tudományos Akadémián. Előadó akadémiai tagsággal való kitüntetését leginkább a birói munkájában és az ezzel összefüggő irodalmi tevékenységben megnyilvánult annak a törekvésének tulajdonítja, hogy a tudománynak az ítélkezésben is biztosítsa az őt megillető helvét. Az előadó szerint mint minden gyakorlati tevékenységnek, a