Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - Két olasznyelvű tanulmányok a magyar alkotmányról

431 E beosztás B) alatti 3. pontja az olasz szöveg szerint ,,il Ministero e la Corte dei conti". Ez helytelen fordítás, amire alapot valószínűleg az szolgáltatott, hogy a szerző ;i magyarban „kormány" helyeit a „minisztérium'- szót használta. Az utóbbi azonban az európai nyelveken sohasem egyjelentésű a kormánnyal, hanem mindig — és helyesen — egy-egy szakminisztériumot jelöl. Egyedül nálunk maradt meg az 1848:111. t.-c. avult terminológiája alapján ez a ki­fejezés. Ma azonban egészen fonákul hangzik, amikor nap-nap mellett olvassuk a lapokból, hogy interpelláció a minisztériumhoz, vagy az összkormányhoz. Ezek a finom ausztriacizmusok (Gesamtregierung stb.) a maguk értelmetlenségével ma már úgy hangzanak, mintha Magyarországon a kormány mellett még bizonyos mellékkormányok is volnának. Az 1848:111. t.-c. a „minisztérium" vagy „összes minisz­térium" „osztályait" különbözteti meg, amelyeknek élén egy-egy, miniszter áll. A helyes szóhasználat nálunk is európai mintára ezeket az osztályokat nevezte el minisztériumoknak. Nincs tehát értelme többé minisztériumról a kormány értelmében, még kevésbbé összminisztériumról beszélni. A minisztériumok egyeteme teszi ki a kormányt, amiért is a magyar szöveg fenti része európaiasan „Governo" vagy „Gabinetto" kifejezéssel lett volna az olaszban for­dítandó. Terminológiáikig kifogásolható még a vallásfelekezetek közt két helyen is (p. 17. és 30.) a „la religione evangelica riformata" ki­fejezés, holott az 1907. évi egyházi törvények óta pusztán a „refor­mátus" kitétel használatos, mint ahogy a felsőházról szóló 1926:XXII. t.-c. 4. §-ának B) 2. pontja is pontosan ennek megfelelően alkalmazza. Miután a szerző kéziratát már a közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. t.-c. megalkotása után zárta le, amire abból is lehet követ­keztetni, hogy a „megyei város" kifejezést használja, így a közigaz­gatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901 :XX. t.-c. mellé célszerű lett volna ezt a nagyfontosságú új törvényt is fölvenni. Végül nem lett volna érdektelen az „Országos Törvénytár"-ral kapcsolatban annak a megjegyzése, hogy törvényeinknek a m. kir. belügyminisztérium hiteles (de sajnos nem megbízható!) német for­dításban is jelenik meg gyűjteménye (ismét pro domo: feltűnő kése­delemmel!) „Ungarische Reichsgesetzammlung" címen. Mindez csak* elősegítette volna a külföld érdeklődését jogi életünk iránt, amely ha a jövőben nem marad töl>l>é „terra incognita" a magyarral barát­ságban élő müveit olasz közönség előtt, abban Polner professzor nagy szakavatottsággal megírt munkájának kiváló része lesz. Prof. Dr. Stefano von E<jue<l, Delhi Universitá di Budapest: La constituzione dell'Ungheria dopo la guerra mondiale. Milano. Istituto editoriale scienti­fico, 1929. 15 p. Ex a kis értekezés különlenyomat az „Annuario di Diritto Com­parato e di Stiuii Legislatívi" II. és III. összevont kötetéből. Egyébként kevés változtatással és kiegészítéssel a tevékeny szerző ama dolgo­zatainak fordítása, amelyek 1923-ban „Die heutigen staatrechtlichen Einrichtungen Ungarns" címen az Ungarische Jahrbüchcr III. köteté ben, illetve 1926-ban „Üas staatsrechtliche Provisorium Ungarns" címen az Ostrecht II. évfolyamában (S. 47—52.) megjelentek. Ez a fordítás, amelyet a címhez szóló jegyzet szerint Dott. (liovanni

Next

/
Thumbnails
Contents