Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - Két olasznyelvű tanulmányok a magyar alkotmányról

430 KÉT OLASZNYELVŰ TANULMÁNY A MAGYAR ALKOTMÁNYRÓL. Prof. Dott. Edmondo Polner, della R. Universitá di Szeged: La constituzionií attuale dell'Ungheria. Roma, Istituto per l'Europa Orientale, [1930]. 49. p. A római keleteurópai intézet Publicazioni deli' „Istituto per l'Europa Orientale" második sorozatában (Politica-Storia-Economia) XVIII. kötetként egy hatalmas, 450 lapra terjedő, gyűjteményes munkát adott ki „L'Ungheria" címen, amely a magyar politika, tudomány és közgazdaság hivatott szakembereitől az olasz közönségnek megbízható képet ad a mai Magyarországról. A kötet egyik, 49 lapra rúgó tanulmánya hazánk alkotmányát tárgyalja Polner Ödön szegedi egyetemi professzor szakavatott tollából és „La constituzione attuale dell'Ungheria" címen különnyomatban is megjelent. Hogy az illusztris szerző milyen nagy szolgálatot tett e könyvével a magyar ügynek a külföldön, ahol hazánk alkotmányát vagy nem vagy félreismerik, azt szakemberek előtt fölösleges is külön hangsúlyozni. Ebből a rövid, de arányaiban helyesen fölépített tanulmányból megállapíthatja a nyugateurópai, hogy a történelmi magyar alkotmány tudományos feldolgozása maradék nélkül elbírja a modern tudományos módszert. Ebből a szempontból rendkívül megnyugtató a szerzőnek az a tárgyilagos, jogászi szemlélési módja, amely mentes minden történelmi, politikai és szociológiai sallangtól. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy a magyar alkotmány történelmi jellegének figyelmen kívül hagyásával kezeli a tárgyát, hanem a történelemből csak annyit ad, amennyi a mostani tételes jog megértéséhez vagy intézményeink fejlődésszerű kialakulásának bemutatásához épen szükséges. E tekintetben néha túlságosan is szófukar. így pl. nagy díszére vált volna alkotmányunk bemutatásának, ha a szerző röviden kitér az u. n. tanácstörvényekre, a király tanácsosainak felelősségére stb. Annál meglepőbb azonban, amit az u. n. területi részben nyújt. Itt dióhéjban valósággal új adatokat kapunk, melyek arra engednek következtetni, hogy a kiváló szerző az újabb történelmi kutatások eredményeit nem restellette értékesíteni s alkotmányunk egyes történelmi részeinek eddigi tökéletlen feldolgozásával szemben a történelmi átértékelés módszerét alkalmazza. Igen figyelemreméltó az a rendszer, amelybe Polner proíessor a magyar alkotmány anyagát csoportosítja. Megkülönbözteti: A) az állam alkotóelemeit, B) az állam hatalmi szervezetét és C) az állam hatalmi nyilvánulásait. Az állam alkotóelemei: 1. dologi (területi és 2. személyiek (nép és uralkodó). — Az államhatalmat gyakorló szervek: 1. a király s ezt helyettesítőleg jelenleg a kormányzó, 2. az országgyűlés, 3. a kormány és az állami számvevőszék, 4. az alsóbbfokú királyi állami szervek és 5. a törvényhatósági és községi szervek •— Az államhatalom nyilvánulásai: I. az állam területén belül: 1. a törvényhozás, 2. a végrehajtás s ez ismét: a) kormányzás, b) hatósági ténykedés (vagyis közigazgatás és bíráskodás); II. az államhatalom nyilvánulása más államokkal szemben: 1. külügyi ténykedés és 2. hadakozás. Ebből a világos és modern rendszerből szinte arra lehet következtetni, hogy a kiváló szerző, aki oly sok részletmonografiával igazdagította közjogi irodalmunkat, a magyar alkotmányjog új rendszerének kidolgozásán fáradozik.