Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - Hivatkozhatik-e a kisbirtokos nagyobb gazdasági gép-rendelésének előljárósági hitelesítés hiánya miatti hatálytalanságára, ha a gépet átvette és használatba vette?

418 kisbirtokosnak alkalma nem nyílik arra, hogy az eladó eladási ajánlatára — ennek eltávozása után — az alakszerűséghez kötött korlátokon kívül most már alakszerűtlen, illetve ha a kereskedő öt ismételten felhívás nélkül felkereste, alakszerűén újból nyilatkozhasson. Ha a kisbirtokos nem nyilatkozik, vagy a nyilatkozásra nyitva álló idő elteltével az eladó saját ügyleti nyilatkozatának hatályát kifejezetten vagy konkludenter visszavonja, az eladó kötöttsége is megszűnik. Az eladó ügyleti kötöttségét illetően erre az eredményre kell jutnunk, mert amikor a törvény az előljárósági hitelesítés hiányának következményeként az ügylet hatálytalanságát csak a kisbirtokosmegrendelővel szemben mondja ki, az eladóval kapcsolatban sem akarhatta azt mondani, hogy ez időbeli korlátozás nélkül lekötelezve maradjon, ezt sem gazdaságilag, sem logikailag okadatolni nem lehetne. Ezzel véltem szemléltetően megmagyarázni azt. milyen jogi jelentősége van annak, amikor a' törvény a tiltó rendelkezései ellenére létrejött szerződést csak a megrendelővel és nem egyúttal az eladóval szemben is mondja ki hatálytalannak. Ha már most az alakszerűség fentebb foglalt kivételes szabályozásának hatását a kisbirtokos-vevő jogállású szempontjából vizsgáljuk, arra a megállapításra fogunk jutni, ami egyébként az eladónak imént körvonalazott, bár álláspontunk szerint időbelileg korlátozott kötöttségéből is folyik, (különben ennek a kötöttségnek célját megérteni nem tudnánk!) hogy mihelyt a kereskedő, vagy megbízottja a kisbirtokosiul eltávozott anélkül, hogy az átvett rendelés hitelesíttetést volna, a kisbirtokosnak módjában van minden alakszerűség, tehát előljárósági hitelesítés nélkül is kifejezni abbeli akaratát, hogy ő az eladót (a kereskedőt, illetve iparosi! egyoldalúlag kötő ügyletet (eladási ajánlatot) elfogadja, magáévá teszi és ha az erre irányuló akaratnyilvánítás, kapcsolatban az eladót egyoldalúlag kötő ügylettel, illetve ügyleti ajánlattal az általános szerződési szabályok szerint adásvételi ügylet létrejöttére alkalmas, semmi nem áll útjában annak, hogy még a teljesítés, azaz a gép átvétele és használatba vétele előtt is érvényes adásvételi ügylet létezését állapítsuk meg. Gyakorlatilag: ha, amint ez történni szokott, a kereskedő, illetve iparos eltávozása után, a kisbirtokos élőszóval, vagy írásban az eladó telephelyén, vagy ehhez postán beküldött levélben az eladóhoz intézett olyan nyilatkozatot tesz, mely az eladót még kötő, vagy ettől függetlenül az eladó által fenntartott eladási ajánlatnak kifejezett elfogadását jelenti, így például az eredetileg vele szemben hatálytalan ügyletet kifejezetten érvényesnek elismeri, vagy a gép leszállítását sürgetvén, esetleg a vételárat egészben vagy részben lefizetvén. — ezen vagy más tényeivel az ügylet utólagos elismerését közvetve eszközli, mindezen ügyleti nyilatkozatok érvényét és ezzel az eredetileg a megrendelővel szemben hatálytalan ügylet utólagosan bekövetkezett hatályossá válását nem vitathatjuk. Ezt csak akkor tehetnénk, ha a törvény, illetve rendelet a kisbirtokossal kötendő nagyobb mezőgazdasági gép adásvételét tárgyazó szerződésre nézve olyan általános (abszolút) szabályként írná elő a hitelesítés szükségességét, melynek folyományaként úgy az eladó, mint a vevő, vagy legalább is ezen utóbbi szerződéskötésre irányuló minden ügyleti kijelentésének érvénye, — bárhol és bármikor nyilváníttatik is az, — előljárósági hitelesítéstől volna függővé téve. — Olyan jogszabály azonban