Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - A szovjetházasság az angol bíróság előtt

415 gában vagy alkalmazásában u. n. közrendellenes, így pl. magát a házasságkötést, még akkor is, ha Szovjetoroszországban történt, senki sem fogja erkölcstelennek tekinthetni, még akkor sem, ha a felek számára a házassági kötelék alól való szabadulás a mi erkölcsi értékítéletünk által elitélt, túlságosan könnyű módon, lehetséges. Hiszen azért a .szovjettörvényhozás mellett is meg van a lehetőség arra, hogy valaki keresztény, vagy angol értelemben vett házasságot szándékozzék kötni és tényleg aszerint éljen. Ezt a megkülönböztetést, a kötés érvényessége és az önmagukban elitélendő esetleges folyományok között, mondja ki újra leghatározottabb formában az Ítélet. Ez a megkülönböztetés, bár egy precedens által is megerősítést nyer, tulajdonképen a közrendi klauzula létjogosultságát és természetét figyelembe vevő logika eredménye. Másfelől sem volna indokolatlan az angol bíróságok ilynemű kérdésekben való állásfoglalását példaképül venni. A Brit birodalom annyi heterogén elemet, oly nagy társadalmi különbségeket egyesít, hogy az angol bírónak idegenszerű környezetben, exotikus viszonyok között kötött jogügyletek és különösen házasságok elbírálása tekintetében különösen kiváló érzékkel és tapintattal, nemkülönben éles ítélőképességgel, kell bírnia. A kir. Kuria az 1616/1926. sz. ítélet elhangzása óta még a P. III. 8411/1928. sz. ítéletében2 foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ez a határozat, habár fenntartja az előbbi ítélet indokolását, egyben kijelenti, hogy ,,nincs semmi akadálya annak, hogy az Oroszországban az alperesek által keresztény egyházi hatóság előtt a móst is élő egyházi jog szerint megkötött házasságot akár a római katolikus, akár pedig a görögkeleti egyházban köttetett is az meg, minden vonatkozásban házasságnak lehessen tekinteni mindaddig, míg az semmissé vagy érvén3'telenné nyilvánítva nincs". Míg tehát az előbbi itélet azt mondta ki, hogy a szovjet jog ugyan jog (a kir. Kuria ugyanis elvetette a kir. Tábla indokolását, melv az u. n. állam cl nem ismerés alapelvén nyugodott), de olyan jog. mely .,erkölcsi felfogásunkkal és hazai törvény céljával össze nem egyeztethető' és ennélfogva nem alkalmazható. Ezzel szemben az utóbbi itélet azt mondja ki, hogy Oroszországban a csupán egyházi hatóság előtt kötött házasság, mely az ottani és a kir. Kuria által jognak elismert, csak nem alkalmazott, szabályok értelmében házasságnak nem tekinthető, érvényes házasság. Ez nyilvánvaló ellenmondás. Az így támadt, a két itélet gondolatmenete között tátongó „vacuum"-ot előbb-utóbb be kell tölteni. Megfontolandó lenne tehát az angol bíróság most ismerteteti határozatának gondolatmenete is ebben az esetben. Mert a premisszák úgy az angol, mint a magyar bíróság előtt ugyanazok. Csupán a konklúzió más. - Ismertetését és kritikáját lásd: Magánjog Tára. 1929., január. Megbeszéli: Dr. Tóth György kir. curiai biró.