Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - Hivatkozhatik-e a kisbirtokos nagyobb gazdasági gép-rendelésének előljárósági hitelesítés hiánya miatti hatálytalanságára, ha a gépet átvette és használatba vette?

416 HIVATKOZHATIK-E A KISBIRTOKOS NAGYOBB GAZDASÁGI GÉP-RENDELÉSÉNEK ELŐLJÁRÓSÁGI HITELESÍTÉS HIÁNYA MIATTI HATÁLYTALANSÁGÁRA, HA A GÉPET ÁTVETTE ÉS HASZNÁLATBA VETTE?1 Irta: I)r. Morvái liéla ügyvéd. Az 1930. november hó 22-éről 1930. december hó I3-ra halasztóit jogegységi tanácsülés elé kerülő vitás elvi kérdés („hivatkozhatik-e a megrendelő a nagyobb gazdasági gépek vétele tekintetében az 1900:XXV. t.-c. I. §-ának utolsó bekezdésében megállapított alakszerűség megtartása nélkül létrejött ügylet hatálytalanságára és követelheti-e ennek következtében az előző állapot helyreállítását abban az esetben, ha a megrendelt gépet átvette és használatba vette?) érdemi taglalása előtt a kérdés szövegezésének hiányaira kívánok rámutatni. A rendelésgyüjtési tilalom, a 27483/901. sz. rendelet 6. §-a szerint, a nagyobb gazdasági gépekre nem vonatkozik, szabadon mehet a kereskedő és iparos nagy gép-rendelés gyűjtése céljából telephelyén kívül is bárkihez és csak a kisbirtokosok nagy gép-rendelése tekintetében állíttatik fel — a rendelésgyüjtés szabadságát egyébként nem érintő az a szabály, hogy az ezeknél nem helybeli kereskedő által külön meghívás nélkül már gyűjtött nagy gép-rendelés velük szemben előljárósági hitelesítés nélkül hatálytalan. Nem tartóin ezek szerint szabatosnak a jogegységi tanács elé kerülő kérdés szövegezését, amikor ez általában ,,megrendelőről" beszél, holott fogalmilag is ki van zárva, hogy a hatálytalanságra más, mint kisbirtokos hivatkozhassék. A kérdés feltevésének további hiányát abbán látom, hogy bár a kisbirtokos részéről a nála gyűjtött, de előljáróságilag nem hitelesített rendelésnek nemcsak a gép átvétele és használatba vétele útján eszközölt hallgatag (konkludens), hanem emellett a legtöbb esetben kifejezett szóbeli, vagy írásbeli nyiltakozattal történő „elismerése" is be szokott következni (sokszor még a gép átvétele előtt), — a jogegységi tanács elé kerülő kérdés mégis csak a. konkludens faktumok hatályosságát vizsgálja és nem terjeszkedik ki egyben az akaratnyilvánítás kifejezett (szóbeli, vagy írásbeli) tényeire is. A kérdés érdeméi illetően előrebocsájtandónak tartom annak kiemelését, hogy a kisbirtokos nagy gépre vonatkozó rendelésének formához kötöttségét a törvény, illetve rendelet — az alábbiakból kitünőleg — kivételes (sui generis) módon szabályozza, ennélfogva az alakszerűtlen rendelést követően jelentkező és annak megerősítését célzó jogi lények jelentőségét sem lehet az általános szabályok szerint elbírálni. A kivételes szabályozás abban mutatkozik, hogy míg a kétoldalú 1 Cikkemben nem törekszem a címben feltett kérdés kimerítő tárgyalására; utalok e tekintetben a Magvai- Jogi Szemle hasábjain lefolyt magas nívójú vitára és különösen Fahinyi Tihamérnak ugyanezen folyóirat ez évi novemberi számában megjelent tanulmányára. Csak olyan szempontok fejtegetésére szorítkozom, amelyek kiemelése a kérdés eddigi irodalmát tekintve, nem mutatkozik ismétlésnek.