Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - A szovjetházasság az angol bíróság előtt

410 sük vissza, amely a jogi periféria egész különleges gazdagságát, vagyis az egyes országok történelmileg meghatározott jogait kifejezné. Tudott dolog, hogy a jog maga nem racionális tudomány, amelyet a maga egészében az ész a priori elveiből levezethetnénk. A jog egy kollektív technika, történelmi fejlődés eredménye, amely az őt létrehozó társadalom affektív alkatának felel meg. Ha a jogot logikus jelrendszerre akarjuk visszavezetni, ugy kell azt elfogadnunk, amint az egyes adott kollektivitásokban reális működése közben megjelenik, anélkül, hogy bizonyos a priori elvek alapján egyszerüsítenők azt. A jogok egyéniségének tiszteletben tartása itt alapvető követelmény. A helyett, hogy racionális egyszerűsítés utján egy egyetlen és egyetemes jogot akarnának létrehozni, ellenkezőleg igyekeznünk kell arra, hogy minden ország jogi életéből kihámozzuk azt, ami jellegzetes és különleges. Ez azt jelenti, hogy ha egy valóban működő jog alapvető funkcióihoz akarunk eljutni, magának az élő és aktív jogiságnak empirikus megfigyeléséből kell kiindulnunk. Ekként az illető kollektivitás jogi valóságának belső területén fogunk maradni; a lényeges elemekre való redukció a reális jogi élet gazdaságához való hajlékony és megértő lelki alkalmazkodás eredménye lesz. Azok a fogalmak, amelyekhez így eljutunk, csupán viszonylagos értelemben lesznek egyszerűek, csupán csak mint a gyakorlati tevékenység elvei lesznek alapvetők és irreduktibilisak. Azonban egy további, történelmi és szociológiai elemzés felbonthatja e fogalmakat s egy explikativ és megértő kollektív lélektan elemeivé teheti őket. Sőt a jog történelmi tudományának éppen legsajátosabb anyagát fogják alkotni e fogalmak, azokat a periférikus adatokat, amelyeken a társadalomtudomány a maga elemzését megkezdheti. (Folytatása következik.) A SZOVJETHÁZASSÁG AZ ANGOL BÍRÓSÁG ELŐTT.* Irta: Dr. Váli Ferenc. Ismeretes, hogy a szovjetházasságok elismerése vagy el nem ismerése számos ország bíróságait foglalkoztatta. Ismeretes továbbá, hogy a mi Kúriánk P. III. 1616/1926. sz. Ítéletében a szovjetházasság non-existenciáját állapította meg és pedig azzal az indokolással, hogy a szovjet házassági joga erkölcsi értékítéletünkbe ütközik és enriél* E cikkel kapcsolatban utalunk lapunk f. évi szeptemberi számának Külföldi Jogélet rovatában I. alatt közölt közleményre,, melynek ez a cikk egyúttal bizonyos vonatkozásokban folytatását is jelenti. A szerk.