Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - A szovjetházasság az angol bíróság előtt

411 fogva az ilyen jogszabályon nyugvó házasság nemlétezőnek tekin­tendő. Az itélet tehát a külföldi jog alkalmazását a nemzetközi magánjogban közrendi klauzula néven ismert jogintézmény alapján tagadta meg. A jelen év folyamán kerültek az angol biróságok először abba a helyzetbe, hogy a szovjetházasság érvényessége kérdésében dönt­senek. Minthogy ez a döntés az alkalmazott és tekintetbe vett jog­elvek szempontjából a mi bíróságaink okadatolásával nagy hasonló­ságot tüntet fel, továbbá az ügy általános nemzetkőzi magánjogi fontosságánál fogva is bővebb említést érdemel, az alábbiakban az angol jog álláspontját a közrendi klauzula tekintetében röviden ismertetjük. I. Most csak azokkal az esetekkel foglalkozunk, midőn az angol bíróság a külföldi házasságot, annak érdemi részében bennrejlő okok miatt tekinti érvénytelennek, mellőzzük tehát a felek cselekvő- és jogképessége, valamint a házasságkötés alakisága miatt esetleg fel­merülő szempontokat. A házasság „essence"-ének elválasztása más­irányú házasságjogi elemektől először Lord Brougham Worrender v. Warrender néven idézett híres ítéletében fordul elő. A közrendi klauzula problémája a házasságkötés érdemét illetőleg az angol jog­ban lefektetett elvek szerint a következő: Előttünk van egy „házasság", alakilag hibátlan és a felek cselekvőképessége sem vitás. Ami azonban vitás, az az anyagi tartalma A házasságkötésnek. Meg kell vizsgálni tehát, hogy a kérdéses jog­ügylet a „házasság" szó és fogalom angol (keresztény) tartalmának megfelel-e, vagy pedig kevesebbet vagy ellentétes fogalmat takar. Az utóbbi esetben a különben tekintetbe vett külföldi jog alkalmazásától a bíróság eltekint és ennélfogva ez a házasság nemlétezőnek tekintetik. A számos precedens közül a leghíresebb és a mi kérdésünkben leggyakrabban hivatkozott, a Lord Penzance nevezetes Ítélete a Hyde v. Hyde and Woodmansee (1866., 1. P. & D. 130.) ügyben. Ebben az ítéletben Lord Penzance meghatározást ad a házasság angol jogi fogalmáról, mely meghatározás csekély változtatással a mai napig óriási tekintélynek örvend és számos más határozat indokolá­sára szolgált. A fent idézett ügyben a tényállás röviden a következő volt: Felperes fiatal korában a mormon szektához csatlakozott és elhagyva Angliát az Egyesült Államok Utah Territóriumába (akkor még nem állam) költözött. Ott mormon szertartás szerint feleségül vette elsőrendű alperest, majd egyedül a Sandwich szigetekre ment, mint mormon hittérítő, de ott elhagyta ezt a vallást és ellene prédikált. Felesége erre kieszközölte, hogy Utah-ban a házasságot a férj hite­hagyása miatt felbontsák és ezután férjhez ment újra a másodrendű alpereshez (Woodmansee). Felperes ezután visszatért Angliába és ott a bíróság előtt kérte az ő házassága felbontását a feleség „házasság­törése" miatt. De az angol bíróság elutasította keresetét azzal az

Next

/
Thumbnails
Contents