Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - Kováts Elemér dr. jogfogalmi jelrendszere. 1. [r.]

407 egyenértékűje. A taylorizmus célja az, hogy egy adott funkció anyagi kiviteléhez megtalálja a legmegfelelőbb mozgásokat. A funkció maga határozottabb körvonalakat nyer az öt végrehajtó mozgások taylorizációjának folyamán. A legmegfelelőbb részmozgások legjobb koordinációja révén a funkció alapgondolata maga tisztázódik, jogi terén ez a taylorizáció abban áll, hogy az egész jogi gondolkozás mozgásrendszerét a legmegfelelőbb szellemi reflexekre vezetjük vissza. Amint az egyéni reflexek keletkezése, amely az egyes kézujjak és ujj-izületek önálló mozgásait teszi lehetővé, alapleltételét alkotja a kéz bonyolult mozgásainak, épp úgy a jogi gondolkozásnak alapvető elemekre való visszavezetése és ez elemeknek a szimbólum használat útján való egyéniesülése lehetővé fogja tenni, hogy logikus, és ennek következtében gazdaságos módon hozzuk létre a jogi gondolkodás összetett mozgásait. II. Az ideográfikus jelek használatának, mint tudjuk Leibnitz volt a legnagyobb védelmezője. Leibnitz már látta és hangsúlyozta mindazokat a gyakorlati előnyöket, amelyek a grafikus jeleknek ismereteink kifejezésére való alkalmazásából folynak. Mindaz, amit Leibnitz e tárgyban írt csekély változtatással ma is érvényes. Kováts dr. maga csaknem hasonló nézetekhez jutott el, anélkül, hogy előzetesen Leibnitz munkáiról tudomása lett volna. Leibnitz egy u. n. egyetemes karakterisztikát akart létrehozni, 44 amelyben reálisnak nevezett jeleket használt volna. E jelek nem a szavakat, hanem magukat a gondolatokat jelképezték volna, úgy, h gy azt minden nép olvashatta és saját nyelvére átültethete volna.11) Minden összetett fogalom szimbóluma magát a fogalom összetételét is kifejezésre juttatta volna, ami természetesen feltételezi, hogy előzőleg elemzés utján valamennyi összetett fogalmat egyszerű fogalmakra vezessünk vissza. Ez a reális karakterisztika az .,emberi goi >latok ABC-jén" épült volna fel, vagyis olyan teljesen egyszerű foga! mákon, amelyek az előbb említett elemzésből származtak. Ezeket a fogalmakat a lehető legtermészetesebb jelekkel fejeztük volna ki. az összetett fogalmakat olyan jelkombinációval, amely kifejezésre juttatta «) L. Couturat, La Logique de Leibnitz, 61. o. Leibnitz logikai es méinek ismertelésénél erre az alapvető munkára támaszkodunk, amely szerzőjének kifejezett óhajtása szerint olyan szöveggyűjteményt is alkot, amelynek célja a jelenlegi Leibnilz kiadások gyakran igen nehéz és kényelmetlen tanulmányának megkönnyítése és amely szükség esetén egyik-másik kiadást helyettesíti.