Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - Kováts Elemér dr. jogfogalmi jelrendszere. 1. [r.]

408 volna a fogalmak logikai összetételének módját. Ily módon a bonyolult fogalmak kifejezésére a lehető legegyszerűbb, legvilágosabb és mondhatnók, a legátlátszóbb jeleket kapnók. Ez a jelrendszer nem irásrövidités, hanem az okoskodás megrövidítése formulái, gondolatösszevonások volnának.1?) Leibnitz ugy vélte, hogy a jelrendszernek az okoskodás kifejezésére való alkalmazása nagy gyakorlati haszonnal járna. Nem volnánk többé végeláthatatlan viták, amelyeknek terméketlensége főképen a köznyelv pontatlanságából ered. A jelek segítségével, amelyeknek értelmét jól körülhatároltuk, akarva nem akarva, végzetesen el kell jutnunk az igaz következtetéshez, a helyes és teljes megoldáshoz, akár csak egy egyenlet megoldásánál. Valamely kérdés megoldása céljából az ellenfeleknek csupán tollat kell majd ragadniok, szükség esetén egy döntőbírót venniök maguk mellé, és igy kell szólniok: számoljunk. Végül ennek a karakterisztikának az alkalmazása, amelyet Leibnitz később egy logikai kalkulus formájában képzelt el, megrövidítené és összesűrítené az okoskodás folyamatait, megtízszerezné a szellem erejét, egyszóval az emberi ész teljesítőképességének legmagasabb felfokozása volna.13) Két és fél évszázad mit sem változtatott Liebnitz lenti nézeteinek helyességén. A jelenkori logisták ugyanezen érvékkel támogatják meg a jeleknek a logika területére való bevezetését. Jogi téren szerzőnk ugyanily előnyöket remél az ideográfia alkalmazásától. Mindamellett a jogi anyag természetének megfelelően szerzőnk nem gondol arra. hogv a jogot a szó szoros értelmében matematikaivá tegye, sem pedig, hogy jogi műveleti-jeleket (jogi kivonást, összeadást, szorzást) vezessen be. Ugy véli, hogy lehetetlenség a jogi életet aritmetikai számításra visszavezetni. Fiatal korában egyébként Liebnitz is hasonló nézetet vallott egyetemes karakterisztikájának valóra válását? Röviden vizsgálat tárnem kalkulus formájában képzeli el: „Nihil autem calculi his mis- » cebo".14) Fölmerül azonban a kérdés, mi volt az oka annak, hogy Leibnitz kísérlete zátonyra futott, minő belső okok tették lehetetlenné egyetemes karakterisztikájának valóra válását? Röviden vizsgálat tárgyává kell tennünk e kérdést, a végből, hogy egyúttal megfelelhessünk erre a másik, önmagától felvetődő kérdésre: Vájjon Kováts dr. kisérl*j Coutural, i. in. 87., 88.. 108. p. ») Coutural. i. ni. 97.. 98., 100. o. u) L. Coutural, i. m. 78. o. Leibnitz, mint tudjuk, az egyetemes nyelv alapeszméjének kifejlődése során a logikai síkra lérl át és megkísérelte egy egyetemes logikai kalkulus létrehozását.