Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - Kováts Elemér dr. jogfogalmi jelrendszere. 1. [r.]

406 eszközök számunkra lehetővé teszik, hogy e funkciókat gyakorolhassuk. Az anyagi technika fogalomkörében maradva, azt mondhatnók, hogy a jogi gépgyártás módszerének megreformálásáról van itt szó. A jogi fogalmakat ne a nekik meg nem felelő nyelvi anyagban vágjuk ki, amely e fogalmakat szükségszerüleg eltorzítja, találjunk olyan anyagot, amely képes e fogalmak körvonalaihoz hiven hozzásimulni, alkalmazzuk a grafikus jeleket. E jelek segítségével a kifejezés síkján teljes épségükben viszontlátjuk azokat az alapintuiciókat, amelyek a kiinduló pontnál lelki szemeink előtt állottak. Nem arról van szó, hogy a jelenleg használatban álló szavakat helyettesítsük grafikai jelekkel, ellenkezőleg vissza kell mennünk azokhoz a jogi funkciókhoz, amelyekről a jogászoknak megvan a maguk intuíciója, de amelyek a köznyelv szavainak homályosságában bizonytalanul eltorzítva, elszintelenedve jelennek meg. Ha a jogi fogalmakat a köznyelv szavaival fejezzük ki, amelyek mindig többé-kevésbbé több értelműek, ezáltal gyakran végeláthatatlan félreértéseknek tárunk kaput. Ha speciális jogi nyelvi kifejezéseket alkotunk, gyakran megtörténik, hogy ezek a kifejezések oly változásokon mennek át, amelyek éppen nyelvi természetükből folynak. Ezzel szemben azonban képtelenek követni a mögöttük lévő jogi realitás fejlődését, amely fejlődést viszont a tényleges jogi élet határozza meg. A jog állítólag állandó revízió állapotában van. Folytonos válságokon megy át. A nyelvi fogalmak képtelenek egy ilyen mozgalmas és sa játságos természetű realitást kifejezni.10) A graíikus szimbólumok ezzel szemben, amelyek a jogi realitást úgyszólván állandó evidenciában tartják, kiküszöbölnek minden félreértést és főcéljuk éppen az, hogy ezzel a mozgalmas jogi valósággal állandó kapcsolatot teremtsenek, amellett mindig könnyű őket revízió alá venni. A szimbólumok engedelmesen és készséggel vetik alá magukat mindenféle átalakításnak. A jogi ideográfia technikai jellege következtében rokonságot tart lenn az iparban taylorizmusnak nevezett irányzattal, annak jogi 10) A fogalmak és a jogi realitás közötti viszonyt G. Morin világította meg a joggal való visszaélés kérdésének kapcsán, a Revue de Métaphysique el de Morale 1929. áprilisi számában l'Abus da Droit et k-s rélations du Réel et des Concepts dans le domaine juridique. E tanulmányból nyilvánvaló, hogy a nyelvi fogalmak, amelyek Blondel ! ifejezésévej élve, érelmeszesedésben szenvednek, képtelenek a valóság fejlődéséi követni. Szerzőnk Bergson egy idézetével e realitásra „mérték után szabott*' ruhákat kiván. Ugy véljük, hogy e mérlek után szabott ruhák a jelen esetben éppen maguk a grafikus szimbólumok.