Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - Kováts Elemér dr. jogfogalmi jelrendszere. 1. [r.]

405 helyet azok a tudományok, amelyeknek tárgya kizárólag a tiszta ismeret, amelyek törvények felállítására törekszenek és egyedül méltók az elméleti elnevezésre, — a matematikai és a történelmi tudományok. ]Ez utóbbiak lelett állanak viszont az u. n. filozófiai tudományuk, amelyeknek célja a megértetés.8) Ha elfogadtuk az emberismereteknek a lenti, egyébként meglehetősen általános, teóriára és gyakorlatra való felosztását, egy még általánosabb szempontra belyezkedhetünk, kimondván, hogy minden egyes, akár elméleti, akár gyakorlati disciplina belsejében, sőt az emberi ismeret minden egyes aktusának belsejében, van egy elméleti és egy technikai momentum. Az elméleti momentum minden egyes technika avagy tudomány inventiv része. Persze egy gép feltalálása a maga egészében a technika területén történik, de amellett a technikának legelméletibb részét fogja alkotni. Ettől az első inventiotól, amely teljesen intuitív természetű, a gyakorlati síkon való magvalósításig a technikai módszer utja vezet el. Az elméleti tudományokban a módszer utja az alapveti") intuíciótól annak legmegfelelőbb kifejezéséig vezet, addig a kifejezésig, amely az invenció megélt és meglátott tartalmának társadalmilag közölhető fogalmi formát kölcsönöz.9) Nyilvánvaló, hogy amikor a köznyelvben gyakorlatról beszélünk, nem ezt a realizáló mozzanatot értjük alatta, amely az intuíciót az érzési síkhoz vezeti le, hanem már meglévő fogalmak vagy gépek alkalmazását, a működés mechanikáját, nem pedig a gépalkotás mechanikáját. Az előbbi megfontolások alapján világosabban megérthetjük dr. Kováts vállalkozásának természetét. A jogi gépek alkotásának — ha ugy tetszik a jogi fogalmak alkotásának szempontjára kell helyezkednünk. Kováts Elemér nem akart sem uj jogi eszméket teremteni, sem a fennálló jogi gyakorlatot megváltoztatni. Reformja alapjában a/t a/ utat illeti, amely a fogalmak intuíciójától azok kifejezéséig az alapvető jogi fogalmaktól azokig a szimbolikus eszközökig vezet, amely 8) Alapjában véve nem lehet éles különbségei lenni a filozófiai tudományok, valamnit a törvényeket felállító tudományok közöli. — Ez utóbbiak mindig filozófiai premisszákra építenek. — A franciák régen kimondották: Minden fizikusban öntudatlanul egy metafizikus rejlik. 9) Annak az útnak viszontagságairól, nmeivel az invenció az anyagi síkon váló megvalósításig, vagy általában a kifejezésre jutásig belül, v. , ö. H. Bergson: L'effort intelleetuel, Energie Spirituelle 162—202. és C. Schuwér: Les futurs contingenls et la itoiion d'imprevisibilité dans la créátion artistique. — Revue de Mét.