Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - Kováts Elemér dr. jogfogalmi jelrendszere. 1. [r.]

402 sajátos gondolattartalmait jelölik. — Ezzel szemben az ilyen kifejezések, mint: mindenik, búrmelyik, egysem, stb. bizonyos, az előbbiekkel szemben általános, minden tudomány területén használt, ü. n. logikai kifejezések.2) Ez az elválasztás azonban, mint azt már Padoa kimutatta, sok esetben igen nehéz. A szavak kétértelműek, jelentésüket lehetetlenség pontosan meghatározni, ha nem ismerjük a mondatot, amelyben szerepelnek, a szó mindig a mondat-egész függvénye. A mondatok maguk viszont egy-egy nagyobb gondolat-egész alá tartoznak, egy-egy magosabbrendü értelmi totalitás függvényei. Éppen ezek a nyelvi nehézségek és bizonytalanságok tették szükségessé egy ideográíiának, vagyis egy oly konvenciális Írásmódnak megalkotását, amelyben minden fogalomnak a szellem közvetlen koordináló tevékenysége révén egy külön szimbólum felel meg.3) A logikai ideográfia mellett, amely a deduktív gondolkozás valamennyi területére érvényes fogalmakat tartalmazzon, helyet kell adnunk tehát azoknak a különleges ideográfiáknak, amelyek minden egyes ismeretterület sui generis fogalmainak szimbólumait öleljk lel.4 A mathematikában a kifejezésmód a fogalmakkal egyszerre születik, az ideográfikus jelzésmód itt teljes alkalmazásra talál. A természettudományokban egy egyértelmű szimbolizmus bevezetése egy előzetes axiomatizáló munkát kiván meg.5) Axiomatizálódás alatt, az összetett fogalmaknak egyszerű alapvető '-') Lásd A. Padoa: La Logique déductive dans sa derniere phase de développement. — Revue de iWétaphysique el de Morale. 1911. 828—290. 3) Padoa i. m. 831—33. o. *) Ami a mathematikai tudományokat illeti, tudott dolog, hogy a logisták kisérletet tettek arra nézve, hogy azokból minden szemléleti eredetű sajátságos elemet kiküszöböljenek, úgy vélték, hogy ezúton az emberi gondolkozás általános alapvető struktúrájához jutnak el és sikerül az emberi ismereteket egy egyetemes logikában feloldaniok. — Ami azonban a szellemi tudományokat illeti, Russel maga elismerte, hogy azok nem tartoznak emez extenzív logika alá. — Azokkal a ..funkeiókkal" szemben, amelyek lélektani avagy élettani elemeket tartalmaznak, feltétlenül a „komprehenzio" álláspontjára kell helyezkednünk (Whitehead and Russel: Prineipia Mathematica 770.). 5) A matematikát magát bizonyos értelemben kísérleti tudománynak tekinthetjük, s a matematikus valóban „átalakul" természettudóssá, aki az aritmetikai világ jelenségeit figyeli meg, mint azt a nagy francia matematikus Hermite képzelte (Correspondanee d'Hermite et de Stieltjes II. 398.), csupán csak azzal a különbséggel, hogy a megfigyelés itt nem az érzéki világ jelenségeire, hanem matematikai lényekre vonatkozik, amelyek egy elvont és kellőképen kidolgozott szellemi környezetben születnek meg. — Ugy véljük, hogy a jelenkori matematikusok realizmusának ez az igazi értelme.