Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - A jelenkor jellemző jogi törekvései

396 látszik az egyelőre egy egészen különálló, sui generis jellegű nemzetközi jogalanynak minősíteni. Nemzetközi jogalanyunk azért, mert szervei a tanács és a közgyűlés útján nemzetközi jogokat és kötelezettségeket gyakorolhat és vállalhat és egyúttal magánjogi jogalany is, amennyiben magánjogi jogképessége is van. A Nemzetek Szövetségének a nemzetközi jog fejlődését érintő jelentőségére tekintve, nem kivánok foglalkozni működésének politikai vonatkozásaival, a leszerelés, a kisebbségi kérdés, a háború kiküszöbölése és az államok biztonsága érdekében kifejtett eddig még meglehetősen kevés eredménnyel járt küzdelmeivel. Politikai vonatkozású, de jogilag is jelentős a Nemzetek Szövetségének a nemzetközi döntőbíráskodás érdekében kifejtett munkálkodása. E tekintetben az állandó nemzetközi bíróság és az úgynevezett „Ácte Général" létrehozatala a legjelentősebb eredmények. A nemzetközi bíróság, mint ismeretes, a nemzetközi jogi viták eldöntésében játszik döntő szerepet, az Acte Général pedig arra lenne hivatva, hogy az államok között felmerülő minden vita, tehát a politikai természetű viták is. nemzetközi szervezetek által egyenlíttessenek ki. Az Acte Général azonban eddig még nem érte el a célját, mert még csak igen kevés számú állam csatlakozott hozzá. A jog egységesítésének egyéb terein is a Nemzetek Szövetsége élénk működést fejt ki több-kevesebb eredménnyel. Közreműködésével jött létre többek között a pénzhamisítás üldözésére, a váltójog egységesítésére, a nő- és gyermekkéreskedelem elnyomására vonatkozó nemzetközi egyezmény. Most készíti elő a csekkjog egységes szabályozására vonatkozó egyezményt, továbbá a tudományos szellemi tulajdon védelmére vonatkozó megállapodást. Ez utóbb 'említett téren mondhatjuk úttörő a munkálkodása, mert a tudományos felfedezéseket, amennyiben nem tartoznak a szabadalom fogalmi körébe, nemcsak nemzetközi egyezmény, de belső államjogi jogszabály sem védi még sehol sem. IV. Különös jelentősége van a jogegységesítési mozgalmak szempontjából annak, hogy a Nemzetek Szövetsége céljául tűzte ki azt is, hogy a nemzetközi jogot a maga egészében kodifikálja. E célból külön bizottságot küldött ki annak tanulmányozására, hogy a nemzetközi jog mely tételeinek körvonalai alakultak ki a nemzetközi gyakorlatban oly világosan, hogy azoknak nemzetközi jogszabályba, egyezménybe foglalása lehetséges lenne. A kiküldött bizottság mint ismeretes, három kérdésről állapította meg eddig a fejlődésnek ezt a •okát. Ezek a kérdések a következők: i 1. az államok nemzetközi jogi felelőssége a külföldieknek okozott károkért; 2. a parti tenger, vagyis a tengernek a parti állam teljes felségjoga alá tartozó sávja és a szabad tenger között levő része; a többes állampolgárság eseteinek kiküszöbölése. Amint látjuk, itt a jog legkülönbözőbb ágazataiból vett kérdésekről volt szó, azonban a bizottság meglehetősen tévedett amaz ité-