Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9. szám - Az öröklési jogon alapuló követelések átértékelése külföldi örökösök javára

384 Előre kell bocsátanunk, hogy a forgalmi adók és illetékek számára a második kötet van fenntartva. A teljes anyagot maradék nélkül dolgozza fel ez a kötet, mert az öszszes egyenes adókon kívül a közadók módjára behajtandó összes köztartozásokat tartalmazza. Ezekéi három rím alatt tárgyalja: 1. Állami közszolgáltatások (a közúti gépjárművek közúti adója, bányailletékek, testnevelési járulék stb.), II. önkormányzati adók (községi pótadó, házbérfillér, községi közmunka stb.), III. egyéb hatóságokai, hivatalokat, testületekel és intézményeket illető közszolgáltatások (egyházi adók, kamarai illetékek, kéményseprési díjak stb.). Magában véve ez a rész igen nagy értéket jeleni, mert így összegyűjtve és ilyen rendszerességgel feldolgozva, nem találjuk ezt a szétszórt és sokhelyütt zavaros anyagot sehol sem. A feldolgozás részletes volta szintén nagy érdeme e munkának. Nagy gonddal vigyáztak szerzők arra, hogy az anyagból semmi sem maradjon ki, minden szabályt részletesen és alaposan megvilágítsanak, ponlos és kimerítő útmutatást adjanak, az adójog minden kérdésében. A fent már felsorolt anyagon kívül a közadókezelésre vonatkozó szabályokat is tartalmazza a könyv. A szerzők könnyű és világos stílusa, a könyv kitűnő és áttekinthető beosztása s végül — de nem utolsó sorban — a szerzőknek a pénzügyi jogi irodalom terén kivívott márkás neve oly előnyeit jelentik ennek a közel 700 oldalas, hatalmas munkának, melyek elterjedtségét kétségtelenül biztosítani fogják. A könyv kiadása a Tébe kiadóvállalatának érdeme. Ára 30 pengő. Dr. Nagy Dezső Bálint. Okirati Illetékek. Illetéki Díjjegyzék. Összeállították: dr. Leninjei József, dr. Molnár Sándor és dr. Pataky Gedeon kir. közigazgatási 'tanácsjegyzők. Amíg adójogunk meglehetősen bővelkedik irodalmi feldolgozásban, addig illetékjogunkkal szemben ez az elbánás elég mostoha. Minden irodalmi megmozdulást tehát ezen a jogterületen nagy nyereségként kell elkönyvelnünk. Szerzőknek a fenti munka megírásával dicséretreméltó, gyakorlati célúk az volt, hogy az okirati illetékek csoportját kiemeljék az illetéki <!íjjegyzék közös házából s ily módon erről a legbonyolultabb és legszerteágazóbb illetékcsopoiiról áttekinthető és könnyen kezelhető gyakorlati kézikönyvet adjanak a jogkereső közönség kezébe, Csak az, aki némileg is tisztában van azzal, hogy illetékjogunk az illetéki díjjegyzék behozatala óla micsoda hatalmas változáson ment át, tudja kellően méltányolni azl a munkát és azt a tudási, amit egy ilyen összeállítás lelkiismeretes megszerkesztése jeleni, illetve megkíván. Az időközben szinte százszámra megjelent, egymást módosító és kiegészítő törvények és rendeletek ponlos számbavétele, feldolgozása és beillesztése biztosítja a különös értékel az ilyen összeállításnak és avatja azt fel az illetékjog labirintusában biztos útmutatóvá. A munka másik nagy értékél a közigazgatási bíróság illetékügyi joggyakorlatának összegyűjtése és könnyen olvasható, valamint áttekinthető formában való feldolgozása adja meg.