Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9. szám - Az öröklési jogon alapuló követelések átértékelése külföldi örökösök javára

385 Végül fel kell említenünk az aprólékos, nagy gonddal megszerkesztett, bőséges betűsoros tárgymutatói, melynek segítségével a keresett tárgyat a legnagyobb könnyűséggel úgyszólván pillanatok alatt meg lehel találni. Bizonyos az, hogy szerzők igen nagy szolgálatot tettek úgy a jogkereső közönségnek, mint az illetékjog fejlesztésének munkájuk összeállításával s ;iz( hisszük, hogy rövid idő alatt nélkülözhetetlen könyv lesz ez mindazok kezében, akik az illetékkel akár gyakorlatilag, akár tudományos alapon foglalkoznak. A most megjelent könyv a szerzők által tervbeveti munkának tulajdonképen második kötetét alkolja. Érdeklődéssel várjuk az illetékszabályokról szóló első kölel megjelenését. A munka a Publicitás könyvkiadóvállalat kiadása, ára 25 P. Szent-Pály Sándor. Dr. Vidiczky János: A vadászati jog lexikona. (Szerző kiadása.) A vadászati jog nem egyéb, mint az occupatio jogának az ingatlantulajdonosra való korlátozása. A magánjog mai rendszerében abnormitás: egy régebbi jogrendszer maradványa, melynek tengelye a földtulajdon, még pedig a nagybirtok volt. Ez az abnormitás azzal jár, hogy a magánjog mai rendszerének a vadászati joggal érintkező pontjai speciális megítélést igényelnek. De számos ponton érintkezik a vadászati jog egyéb jogágakkal is: a büntetőjoggal és a "közigazgatási (pénzügyi) joggal, éppen mert a vadászati jognak az ingatlantulajdonoshoz kapcsolása a kisebb ingatlanokra nézve nem közvetlenül, hanem csak közigazgatási jogi — kissé fikcionális •— kerülő úton érvényesül. Így szinte magától kívánkozik a vadászati jog feldolgozására a lexikális módszer, hiszen ez a jogintézmény a rendszeres, önmagából fejlesztett feldolgozása nem elég' széles terjedelmű, sem nem elég egységes. Az enciklopédikus jelleg — mely a tudományos értéket épen nem zárja ki — a vadászati jog feldolgozásának — bármily formában történik — essentiáléja. Gyakorlati szempontból pedig éppen rendkívüli előnyökkel jár a lexikális forma. A vadászati jog sokféle vonatkozásánál, a vele foglalkozó hatóságok sokféleségénél és a hatósági döntések nagy számánál fogva a lexikális formában kezelhetik legkönnyebben ezt a joganyagot azok a hatósági szervek, melyek a vadászati jognak csak egy-egy szelvényével foglalkoznak, de különösen azok a magánegyének, akik, mini gyakorló vadászok jogi készültség nélkül is gyakran kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy egyik-másik jogi kérdésben felvilágosításra szorulnak. Szerencsés gondolat volt lebát, hogy Vidiczky betűrendes alakba önlölte nagy utánjárást, gondosságot és —• lasl nol leasl — jogászi vénát igénylő, minden dicsérelel megérdemlő alapos munkájának gazdag eredményéi. A mű nemcsak a vadászati jog törvényi és rendeleti szabályait ismerteti, hanem bepillantást enged a vadászali szabályrendeleti jogba is, amelletl feldolgozza a bíróságok magán- és büntetőjogi gyakorlatát, nemkülönben a közigazgatási ha I óságok na k és a közigazgatási bíróságnak, valamint a rendőri büntető bíróságoknak döntéseit is, amennyiben elvi jelentőségük van. Hangsúlyoznom kell, hogy ez az anyag jórészt első publikáció. Ezt a szétfolyó anyagot mindenütt biztos kézzel tartja össze, világosan fedi fel a