Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9. szám - Az öröklési jogon alapuló követelések átértékelése külföldi örökösök javára

383 „Das Verbrechen isi geformter lnhalt." A jövő kibontakozás útja tehát nem a csupán normatív elemek joglogikai meghatározását célzó „strukturális" szemlélet, sem pedig a bűncselekményt mint tartalmat kauzáliter \ izsgáló kriminológiai irány, hanem a dogmatika alapfogalmainak a kriminológiai kutatások eredményeinek megtelelő újjáalakítása, a materiális elemek joglogikai formulázása, a normatív és explikativ elemek szintézise. Azaz egész általánosan: a naturalista materializmus mint természettudományi szemlélet és a filozófiai ideálizmus mint szellemtudományi szemlélet egymást nem zárja ki. Irk a torma és tartalom, az eszme és anyag benső aristotelesi összefüggését vallja, hisz a tudományok egymást kiegyenlítő egységében. Mint minden szintézis, ugy ez is tetszetős .. A jogász számára az életjelenségek sokszínűsége megközelíthetetlen, rendezésre, abstrakcióra, formába öntésre van szükség. A jog funkciója első vonalon mindig formalisztikus, fogalmi rendszerezés. Az összes jogi ágak közül a legkevésbbé éppen a büntetőjog merül ki ebben. Hiszen a bűncselekmény emberi megnyilatkozás, felderítésére a biológiai, pszichológiai, szociológiai vizsgálat hivatott. Erősen hangsúlyozandó azonban, hogy a büntetőjog, mint az államnak a társadalom védelmét szolgáló funkciója nem merülhet ki ebben, hogy jogszabályösszesség, normativum lévén, csak dogmatikai képletek alakjában jelentkezhet. Óvakodni kell ezért nehogy jogászi mivoltának elhomályosításával csupán szociológiai, biológiai célok (nevelés, gyógyítás stb.) tűzessenek ki feladatául. A bűncselekmény (mint jogi fogalom) teljesen materiális definíciója lehetetlen, — lehetséges csupán a kriminalitás (mint társadalmi jelenség) tartalmi elemeire való nem-kimerítő ráutalás. Büntetőjogi szempontból a dogmatikának alárendelt kriminológiai koordinációjáról nem lehet szó. Ez legalább is egyelőre, tekintettel a kriminológia aránylag rövid múltjára, még túlkorai. , . Irk elmélete nem valami határozatlan, eklektikus Vermittlungstheorie, több annál. A bűncselekmény természetének totalitásán sarkalló teóriájának gyakorlati jelentősége abban látható, hogy nagyon jól használható egységes indokolásul szolgálhat kriminálpolitikai reformoknál. Uj törvények és javaslatok ugyanis gyakran minden összefogó megokolás hiján tesznek koncessziókat kriminálpolitikai téren az uj irányoknak, miközben „elvileg" tovább is a klasszikus irány kereteihez ragaszkodnak. Irk fejtegetéseiből kicsendülni halljuk a bátor mottói: nem kell teljesen megtagadnunk a büntetőjog múltját, de annak jelenét sem, hogy annak jövőjét kialakíthassuk. Dr. Rácz Györyy. Magyar pénzügyi jog. Első kötet. írták: dr. Csulek Elemér, dr. Piligy Ijijos és Frimmel Gyula p. ü. miniszteri o. tanácsosok. Adójogi irodalmunk eddig túlnyomórészt kisebb-nagyobb kommentálni unkákban merült ki. Épen azért nagy örömmel kell üdvözölnünk ezt a nagyszabású vállalkozást, mely a mai tételes pénzügyi jog teljes anyagának maradék nélküli, részletes feldolgozását tűzte ki céljául és ezekben a vonatkozásokban feltétlenül többet és tökéletesebbet ad az újabban megjelent pénzügyi jogoknál.