Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9. szám - Az öröklési jogon alapuló követelések átértékelése külföldi örökösök javára

382 sokat tartalmazó és már ismert jogelveket hangoztató határozatok között, mert a joggyakorlat lehetőén teljes ismertetése a célja. Az anyagot a magánjogi törvénykönyv javaslatának rendszerében dolgozza föl. Ez a döntvénytár, amint említettem, a határozatokat nem egész terjedelmükben, hanem csupán a tárgyra tartozó lényeges részük ismertetésével közli. Csak így volt lehetséges, hogy a döntvénytár szerkesztője tömérdek — több ezer*— határozatot ismertethessen; a bírói döntések kimerítő közlése esetén ugyanis kevesebb határozat bemutatásával kellett volna beérnie. Bizonyos, hogy annak a számára, aki a birói gyakorlatnak valamely kérdésében legújabban elfoglalt álláspontja felől tájékozódni akar, ez a döntvénytár kitűnő útmutatóul fog szolgálni; de kétségtelen az is, hogy a mélyebben bú\ árkodónak emellett az útmutató mellett szüksége lesz még az eredeti határozatok olvasására is és ezért helyesebb lett volna, ha a szerkesztő ahelyett, hogy az egyes határozatok ismertetésénél a Jogi Hirlap megfelelő számára utalt, inkább a határozatok bírósági ügyszámát közölte volna, ami a döntvénytár kezelését egyszerűbbé és könnyebbé tenné. A szerkesztő lelkiismeretes és rendkívül fáradságos munkásságának azonban mindenesetre dicsérettel kell adóznunk; munkája a közkézen forgó döntvénytárak és a joggyakorlat amaz összefoglaló ismertetései mellett is, amelyekkel újabban mind gyakrabban találkozunk, figyelemre méltó és hiányt pótló vállalkozás és reméljük, hogy a most útra bocsátott döntvénytára rövid idő alatt éppen olyan keresettségnek fog örvendeni, mint a Jogi Hirlap, amelynek megérdemelt sikere buzdította az érdemes szerkesztőt erre a vállalkozásra. Ruhmann Emil dr. kir. kúriai elnöki tanácsos. Dr. Albert Irk: Die heutige Lage des Strafrechts (Monatschrif für Kriminlapsychologie und Strafrechtsreform 1930. S. 449.). Heft 8—9. Amikor sajnosán tapasztalhatni, hogy hazai bünletöjogtudományunk a külföldi szakirodalomban még mindig nem foglalja el az öl megillető helyet, — tudományos és nemzeti szempontból egyaránt örvendetes e rövid tanulmány megjelenése, melyet a folyóirat jelentőségéhez képest első helyen közöl. A cikk, mely alapjában pregnáns összefoglalása Irk ,,A büntetőjogi alapfogalmak módszertani kritikája" című művében már kidolgozott u. n. szintetikus elméletnek, a klasszikus iskola folytatásaként jelentkező, neokantiánus, formalisztikus jogtani iskola és a kriminológiai (kr. biológiai, kr. szociológiai) irány közti harcos ellentét páratlan és önálló megoldását kivánja adni. • | ' A klasszikus iskola szervi hibája, hogy fogalmi konstrukcióinak dogmatikai boltozatát metodológiai megalapozás híján, légüres térben akarta felépíteni. A bűncselekményt mint reális tartalmat, mint életjelenséget különféle szempontból vizsgáló modern irányok térhódítása mindjobban nyilvánvalóbbá tette ezt. Habár ez utóbbiak a gyakorlati kriminálpolitika terén jelentős eredményekre hivatkozhatnak: a büntetőjog egészének megújhodására mégsem vezethettek.