Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Házassági perekben való ügyvédi képviselet

22 ténik, amelyben már alperes figyelmeztetik arra, hogy a per felvételi tárgyalásra meghatalmazott ügyvéd által a törvényes következmények terhe alatt jelenjen meg. A házassági eljárás során előfordulnak olyan esetek is,, amikor a birónak azonnali késedelem nélkül kell határozni, pl. a H. T. 102. és Pp. 674. §. értelmében a nő és a gyermektartás felől, valamint a legszükségesebb tárgyaknak, ruhaneműeknek, konyhaeszközöknek stb. a nő részére való kiadása iránt azonnal kell intézkedni. Ezekben az esetekben ha alperes ügyvéd nélkül jelenik meg, ezért a tárgyalást elhalasztani és vele szemben a Pp. 99. §-t alkalmazni, a legnagyobb méltánytalanság volna. Pl. gondoljuk meg, hogy télvíz idejében a nő vagy a gyermek ruhái a férjnél a régi lakásban maradtak, amelyekre az illetőknek égető szükségök van. Vájjon ebben a kérdésben az intézkedés elhalasztható volna csak azért, mert alperes ügyvéd nélkül jelent meg? A Pp. n. 19. §-ának életbelépte óta az előkészítő és szóbeli tárgyalás közötti különbség megszűnt, mert mindkettőt egy biró, egy határnapon végezheti. Alperes részére, ha nem akarja, vagy nem kéri, hivatalból sem lehet pártfogó ügyvédet kirendelni, amiből következik, hogy ha ő rosszakaratból, vagy nemtörődésből képviseletével ügyvédet nem akar megbízni, ezen ok miatt a felperes igényének érvényesítését nem lehet függővé tenni vagy elhalasztani csak azért, mert alperesnek ügyvéde nincs. Az eljárásban uralkodó nyomozati elv megköveteli, a Pp. felhívott szakaszai pedig kötelességévé teszik a birónak a személyesen megjelent alperes meghallgatását, mert az ügyvéd nélkül megjelent alperest meg nem jelentnek tekinteni és veíe szemben mulasztási Ítéletet hozni nem lehet. Ha pedig már egyszer meg lett hallgatva, akkor előadását a határozathozatalnál figyelmen kívül hagyni nem lehet. Különösen nem lehet az alperes előadását figyelmen kívül hagyni akkor, ha felperes állításait tagadva, a házasság fenntartása érdekében tényeket adott elő és bizonyítékokat jelölt meg, akkor nézetem szerint ezeket a bizonyítékokat a bíróságnak kötelessége beszerezni és a tényállást felderíteni, mert megtörténhetik, hogy ezek az alperesi állítások, ha valóknak bizonyulnak, a felperes keresetét megdöntik, és akkor az eljárás a kereset elutasítására, végeredményben tehát a házasság fenntartására vezet, ami nem következnék be, ha alperest meg nem jelenőnek tekintenék. Hiszen épen azért van a nyomozati elv a házassági eljárásba bevezetve, hogy a házasság lehetőleg fenntartassék, — ezt az elvet igyekszik győzelemre juttatni a Pp. 669. és 670. íjának az a rendelkezése is, hogy bontóperekben a fél eskü alatti kihallgatása csakis a házasság fenntartása érdekében rendelhető el.