Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Házassági perekben való ügyvédi képviselet

23 Jogilag megmagyarázhatatlan volna az, hogy a biró köteles legyen a felet személyesen meghallgatni, de egyúttal köteles legyen ügyvédvallásra is utasítani és ha ügyvéd nélkül jelennék meg, akkor meg nem jelentnek kelljen őt tekinteni. Nézetem szerint tehát azt az elvet, hogy házassági perekben alperes magát mindig ügyvéddel képviseltetni köteles, mereven alkalmazni nem lehet, mert ez alól a szabály alól a Pp. XI. fejezete több kivitelt statuál. A Pp. szellemének, az élet követelményeinek, a házasság jogi és erkölcsi tartalmának leginkább az az eljárás felel meg, ha a biró figyelmezteti ugyan az alperest az ügyvédvallás kötelességére és előnyeire, azonban ha mindennek dacára képviseletével ügyvédet meg nem bíz, vagy meg nem akar bízni, őt meghallgatja, előadását figyelembe veszi, ha szükségesnek látja, bizonyítást foganatosít és az így kinyomozott tényállás alapján dönt. A Magyar Jogászegylet 50 éves jubileuma. Ritka és bensőségteljes. ünnepet ült a magyar egyetemes jogászság tudományos testülete, a Magyar Jogászegylet 1929. december 15-én: 50 éves fennállását ünnepelte meg. A külön e célból összehívott díszközgyűlésen, melyen a magyar jogászvilág igen nagy számban volt képviselve, az egylet elnöke: dr. Szászy Béla igazságügyminiszteriumi államtitkár töltötte be az elnöki tisztet. A mély benyomást keltett elnöki megnyitó után, mely megalapozott jogfilozófiai tanulmány keretében a jog keletkezését, fogalmát és magasztos, hivatását tárta fel, dr. Illés József egy. r. tanár tartotta meg ünnepi beszédéi. Beszéde elején kegyeletes szavakkal emlékezett meg az egylet eddigi elnökeiről: Csemegi Károlyról, aki egyszersmind az alapítók közölt is helyet foglalt, Vaurik Béláról és Nagy Ferencről. Majd behatóan foglalkozott az utolsó 50 esztendő leghatalmasabb jogászi munkásságával, a Magánjogi Törvénykönyv javaslatának szerkesztésével. Ebben a nagy kodifikáló munkában az egylet a maga vitáival és tudományos kiadmányaival állandóan tevékeny részt Vett. Határozottan leszögezte azonban az ünnepi szónok álláspontját a mellett — és itt hivatkozott Juhász Andornak, a Kúria elnökének legutóbbi állásfoglalására — hogy a mai idők semmiképen sem alkal^ masak egy ilyen nagy arányú kodifikáció létesítésére. Különösen nem azért — mondotta, — mert hiszen a megszállott területeken a magyar jogot alkalmazzák, hogyan volna tehát szabad nekünk az ott is alkalmazott jogot magunktól eldobni?! A magyar nemzetet nagygyá tenni — ezzel fejezte be beszédét — csak a jog erejével lehet! A Magyar Jogász Egylet az ez irányú munkából eddig is mindig kivette a maga részét. Szolgáljon ez buzdításul arra. hogy az egylet a jövőben, amikor építő munkájára még fokozoltabban szüksége lesz a nemzetnek, szintén meg fogja tenni kötelességét!