Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A nemzetközi jog, a nemzetköziség és az integer magyar államiság

16 világnak nem hozott erősebb jogrendet.* Mert bár szerinte csak mindenki üdvözölni tudja a Nemzetek Szövetségének célkitűzéséből eredően az államok közötti viszályok háború útján történendő elintézésének lehetőség szerint a legvégső határig való kitolását, mégsem hallgatható el az a kérdés, vájjon: „mennyire jobban fog ez a szövetségi szervezet működésének háború indítás új szabályai alapján sikerülni?" Újítást látott továbbá az egységokmány azon részében, mely a nemzetközi érintkezés nyilvánosságára vonatkozik, anélkül azonban, hogy ez a titkos diplomáciát lehetetlenítené. S végül új, az állandó nemzetközi törvényszék felállítása. De ezzel Concha szerint: „maga a nemzetek érintkezésének formája egészében mégsem változott. Ez érintkezés egy része jogi, más része és pedig a döntő fontosságú része, ezentúl is nem jogi normák alatt maradt;" vagyis: „alapjában véve megmaradt a nemzetközi viszonylatok két különböző rétege, amelyek egyikében a szigorú jog jellege uralkodik, a másikában új név alatt az államok jogilag szabályozhatatlan létérdeke, becsülete az irányadó". Amikor Concha Győző megállapításainak igazát nagy általánosságban el kell ismernünk s amikor érezzük keserű igazságát annak, hogy magából a népszövetség létrejöttéből valósággal pozitív eredményül alig maradt egyéb vissza, mint a nagyhatalmak gyámsága, a magunk részéről mégis az államok egymásközti viszonyának, jelenlegi, még oly tökéletlen rendezésében olyan fontos nemzetközi jogelvek elismerését találjuk, hogy azokban egy új nemzetközi jog kiépülésének alapzatát szemléljük. S hogy álláspontunk helyesen van megalapozva, megnyugtat ebben a magyar nemzetközi jogtudomány nagynevű mesterének, Wlassics Gyulának e kérdésben azóta vallott felfogása, aki épen jelen sorok Írójának a Nemzetek Szövetsége című munkájáról szóló nagyértékű tanulmányában a következőket írja: „—a Nemzetek Szövetségének létrejötte új korszakot jelent a nemzetközi jog fejlődésében. Ha egyebet nem mondunk, mint amit szerzőnk plasztikus tömörséggel fejez ki: ,,a régi nemzetközi jog szuverén államok szervezetlen jogközösségét (asszociációját) a Nemzetek szövetségével, a szuverénitásukban nemzetközi jogilag korlátozott államok bizonyos szervezettsége (organizációja) váltotta fel, ezzel jeleztük a Nemzetek Szövetségének korszakos jelentőségét.* * Ezen organizáció alkotmánya ma még nagyrészt a győztes nagyhatalmak uralmi céljait szolgálja s éppen ezért felépítésé* L. Concha Győző: Az új nemzelközi jog c. alatt a Magyar Tudományos Akadémia 1924. évi ünnepi közgyűlésén mondott megnyitó beszédét. ** B. Wlassics Gyula: A Nemzetek Szövetsége. Magyar Jogi Szemle 1926. dec. sz. 391. 1.