Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A nemzetközi jog, a nemzetköziség és az integer magyar államiság

17 ben nagy hiányokat mutat. De a Nemzetek Szövetsége ilyen tökéletlen kialakulásában is az államok eddigi életnyilvánulásait úgy kifelé, mint befelé lényegesen módosította.* II. A nemzetközi jog szigorúan tudományos vizsgálata amikor eme megállapításhoz jut el, nem térhet napirendre olyan jelenségek felett, amelyek a politikumba torkolnak bele. Sajnos, kevesen vannak, akik eme veszedelemnek jelentőségét felismernék. A nemzetközi jog alapvető kérdése egy szigorúan megalapozott jogtani felfogás sarkkövén: a nemzeti és nemzetközi jog viszonyának tisztázásán nyugszik. Vagyis amint mi: A nemzetközi jog tudománya (Pécs, 1926.) c. tanulmányunkban kifejtettük, a nemzetközi jog művelésének tudományos jellege: az államok egymásközötti életviszonyainak jogászi vizsgálatával, a nemzetközi viszonyok alapvető kérdéseinek módszertani kutatásával kezdődik, a nemzetközi jogi alapfogalmak módszertani kiépítésével folytatódik s a nemzetközi jogismereteknek immár most tudományos elrendezésében fejeződik be. Mindez pedig egy előzetes kérdés tisztázásából: az állam és államközi jog viszonyának helyes megállapításából indulhat ki, mert csak ez adhat választ ama, a nemzetközi jog tudományában könnyelműen elhanyagolt kérdésfeltevésre: milyen mérőeszközt használjunk az államközi életviszonyok szabályozásának az értékelésénél? Külön jogértékelés indokolt-e az állami és külön az államközi életviszonyoknál, vagy ugyanazon jogértékelés indokolt mindkét területen? Egy tudományos felfogást mindaddig tisztelünk, legyen az a miénktől még annyira is eltérő, vagy azzal egyenesen szembehelyezkedő, amíg ez a tudományos kutatás objektív megállapításain épül fel. De megrendül bizalmunk, mihelyt a tudomány palástjába a politikum takaródzik bele. így, bár mi a magunk részéről szigorúan tudományos alapon azt igazoltuk s így azt tanítjuk, hogy a nemzeti és nemzetközi jog két külön jogrendszer, hogy tehát e két területen két külön jogértékelés is indokolt s ezért tehát a nemzeti jog nincs alárendelve a nemzetközi jog principátusának, tisztelettel fogadjuk azon argumentumokat, melyek az utóbbi felfogást tartják helyénvalónak; de mint nem tudományos érv felett mondunk elitélő bírálatot, amikor a nemzetközi jog felsőbbségének elmélete a nemzetköziség politikumát szolgálja. Ha a nemzetközi jog felsőbbségi teóriáját hirdető legújabb irók fejtegetéseit tudományos mezükből kissé kihámozzuk, illetve, ha az újabb pacifista irányú nemzetközi jogászi fejtegetéseknek kissé mélyére nézünk, nem nehéz a burkolt politikumot észrevennünk! így az újabb jogásznemzedék egyik számottevő tagja, Kunz. * L. részletesebben Irk: A Nemzelek Szövetsége 1926. •2