Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Az egyházjogi bűncselekmény

281 IRODALOM. Dr. Kovács Marcol „Polg. Perrendtartás Magyarázata" II. kiadás lY-ik füzete megjelent és a szerzőnél (I., Csaba-utca 7/c.) kapható. Ára nyolc pengő. E kitűnő kommentárnak ez. a füzete tartalmazza a Pp. 598—748. §-ait (fizetési meghagyás, váltóeljárás, lak felmondás, házassági és egyéb statusperek, holtnaknyilvánítási. Ennek a résznek a terjedelme az első kiadás 102 oldalával szemben 160 oldal. Teljesen át vannak dolgozva a magyar bíróságoknak a házassági perekben való joghatóságáról és illetékességéről szóló 639—641. §-ai (különös tekintettel az elszakadt területekre), a 642. ij., a különélésről szóló 665. és 674. ij-ok. a nő- és gyermektartásról szóló 695. §., a születés törvényességének megtámadásáról szóló 696. és 701. §-ok, a judikatura hő feldolgozásával. A következő füzetek tartalma lesz: a Pp. 749—792. §-ai; a Pp-t életbeléptető 1912:L1V. t.-c.: a közigazgatási hatóságok és külön bíróságok magánjogi hatáskörére vonatkozó jogszabályok és a joggyakorlat kimerítő feldolgozása (szerkeszti dr. Vörös Ernő kir. ítélőtáblai biró. a Hatásköri Bíróság jegyzője); a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló új törvény és az ennek következtében a törvényben és a kommentárban előállott változásokat teljesen feldolgozó függelék; végül a kimerítő) betűrendes tárgymutató. Ez a kiváló munka, amely minden jogász könyvtárának díszére válik, a végbefejezéshez közel áll. Dr. Schusfer. „Üzletátruházás és üzemutódlás", írta: Dr. BernhaM Miksa bpesti ügyvéd. (Főbizományos Politzer Zsigmond és fia, 1930; ára 12 P.) Szerző az üzletátruházás kérdésében nem újonc. Erről a tárgyról 1912-ben megjelent műve teljesen elfogyott. A jelen mű az előbbinek tetemesen bővített második kiadása ugyan, ezenfelül azonban magába foglalja az első) kiadással szemben újnak jelentkező üzemutódlást is. Szerző, miután az Összes idevágó forrásokat és jogszabályokat (törvényeket, rendeleteket), illetve ezeknek idetartozó részeit szószerint közölte, tizennégy fejezetben tárgyalja igen behatóan az anyagot. Az első fejezet ismerteti a keresk. üzlet átruházásáról szóló 1908. LVII, t.-c. törvényhozási előzményeit az összes előző tervezettel és javaslatokkal nagy részletességgel, talán túlságos terjedelemben. Mintán a második fejezel az említett törv. alkalmazhatóságának előfeltételei' vei általánosságban foglalkozik, áttér szerzői a harmadik és a következő) fejezetekben egyes részletkérdésekre, mely fejtegetések figyelemre méltóak. Rámutat arra, hogy sem a keresk. törv., sem a fent id. törv. a keresked. üzlet fogalmát nem állapít ja meg és hogy ez csak a bir. gyakorlat utján állapítható meg. amelynek áttekinthető összefoglalása által és ezen alapon fett megállapítások által szerző a kérdés tisztázásához lényegesen hozzájárult. A negyedik fejezet magát az üzletátruházás kérdését minden oldalról, így az árverésen való szerzés szempontjából is tárgyalja, még pedig általában helyes alapon. Aggályosnak mutat-