Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 7. szám - Közigazgatási abszolut alanyi jogok
267 k< II tartalmaznia". Figyelmen kívül hagyták, hogy az idézett törvényhely csupán az ítélet rendelkező részére vonatkozik s hogy a 27. §. nemcsak hogy nem helyezte hatályon kívül a Bp. 327. §-ának azon rendelkezését, hogy az ítéletnek az indokolást is tartalmazni kell, mely rendelkező résztől elkülönítendő, hanem kifejezetten beszél az Ítélet indokolásáról és kimondja, hogy az olyan esetben, amikor a főtárgyalásról nem kell jegyzőkönyvet felvenni, az indokolásba elég annyit bevenni, hogy a vádlott a vádiratban megjelölt bűncselekményben való bűnösségét beismerte és beismerését a főtárgyalás egyéb adatai is megerősítették: felmentés esetén pedig csupán a felmentés okát kell megjelölni. Ezt kell szemelőtt tartani minden Ítéletnél. Egyébként az itéletszerkesztés tekintetében a törvényszéki eljárásban az az irányadó, hogy kellett-e főtárgyalási jegyzőkönyvet felvenni, vagy nem, a járásbirósági eljárásban pedig, hogy fennforognak-e azok a feliételek, amelyek alapján a ' törvényszéki eljárásban a jegyzőkönyv (elvétele mellőztetnék. Megjegyzem a járásbirósági eljárásban olyan esetben is szerkeszthető az ilélei a II. Bn. 27. §-a alapján, amikor a törvényszéken ez nem lehetséges. Pl.: a terhelt több bűncselekmény közül csak egy vagy két cselekmény elkövetését ismeri el; miután az el nem ismert cselekményekre vonatkozóan bizonyíték nincs, a vádló vádját •i vádlott beismerésének megfelelően módosítja. Miután ezen módosítás a jegyzőkönyvből kitűnik, az ítélet ez esetben is szerkeszthető a II. Bn. 27. §-a alapján, mert a biró az indokolásban hivatkozhat arra, hogy a vádlott a vádnak megfelelően beismerő vallomást te.tt. KÖZIGAZGATÁSI ABSZOLÚT ALANYI JOGOK. Irta: Dr. Helle László Ez a megjelölés: közigazgatási jogviszony nem csupán azt jelenti, hogy bizonyos életviszonyok az objektív jog által szabályozottak és hogy e szabályozottság folytán a közigazgatás törvényszerűsége biztosítva van, hanem jelenti mindama előzményt, kelléket és eredményt is. amely a jogviszony általános jogi fogalmával együtt jár. Az ekként értelmezett közigazgatási jogviszonynak az egyén szempontjából legértékesebb, a jogtudományt tekintve talán legfontosabb, velejárója az a közigazgatási alanyi jog lesz, amely a jogviszonyban szereplő egyént az állammal szemben megilleti. A közigazgatási alanyi jogok tárgyalásánál azért emeljük ki az egyénnek a jogviszonyban mutatkozó jogait, mert az • államnak, vagy orgánumainak az egyesekkel szemben támasztható igényei, nem a közigazgatási alanyi jogokon, hanem az egyénnek az állammal való tényleges vagy jogi kapcsolatán és az államnak az egyénnel szemben mutatkozó impériumán alapulnak, 20*