Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Közigazgatási abszolut alanyi jogok

268 Azok a jogok, amelyek az egyént a közigazgatási jogviszonyban megilletik vagy úgynevezett közigazgatási reflexjogok, vagy tényleges alanyi jogosítványok. A jogalkotótól függ az, hogy az egyénnek az állammal szemben milyen mértékben és miként engedélyez jogokat (Flcincr: Institutionen des Deutschen Verwaltungsrechts lő"), és köv. oldal.) Lehetséges ugyanis az, hogy a jogszabályban foglalt rendelkezések megvalósítása kizárólag és oly módon van a hatóságok kezébe letéve, az egyénnek az állammal szemben támasztható joga pedig oly módon van korlátozva, hogy ez utóbbi tulajdonképen nem más. mini általános, az egyénnek a javára alkotod lörvénv végrehajtatására vonatkozóan fennálló fog Ebben az esetben úgyszólván kizárólag objektív joggal találkozunk és a jogszabály végrehajtása folytán, az egyesnek jut') jog reflexjog, amely az objektív jog végrehajtása során állt elő. (Fleiner i. m.i Más esetekben a jogszabály az egyes számára meghatározott, feltétlen megállapítható jogokat engedélyez, amely jogok az egyén és az állam közti jogviszonyban mint kifejezett alanyi jogok jelentkeznek és érvényesülnek. Minthogy ez alkalommal az alanyi jogokat az egyén szempontjából nézzük, még pedig olyan időpontban, amidőn azok az egyén számára már fennállanak, nem fogunk különbséget tenni valódi alanyi jc/g és közigazgatási reflex jog között, mert ez utóbbi is csak abban a stádiumban érdekel bennünket, amidőn a jogszabály végrehajtása során már egy konkrét személyt megillet és azt fogjuk csupán vizsgálni, hogy találkozunk-e a közigazgatásban olyan alanyi jogokkal, amelyekkel szemben jelentkező kötelezettségek nemcsak bizonyos személyeket terhelnek, hanem általánosak. A k(izigazgatási alanyi jogok rendszerint relatív jogok: az egyénnek csupán az állammal, annak valamely orgánumával szemben áll fenn a joga. A közigazgatási jogviszonyokban mutatkozó alanyi jog tehát nem általános, mindenkivel szemben érvényesülő, hanem csak az államot, esetleg annak orgánumait terheli. Minthogy pedig közigazgatási jogviszonyban, illetve alanyi közigazgatási jogok fennforgása esetén az egyénnek mindég az állammal vagy orgánumaival szemben van joga bizonyos tevékenységet vagy magatartási követelni és mással szemben nincs: viszont az a körülmény, hogy az állammal szemben az objektív jog parancsai folytán azok tartalma szerint mindenki kötelezett, mint már fentebb említettük, nem az alanyi jogok tanában leli alapját, felmerül a kérdés, hogy liehetséges-e egyáltalában abszolút alanyi jogokról beszélni a közigazgatásban. Ne tévesszenek meg bennünket ennél a megállapításnál