Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - Megjegyzések a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslathoz

240 á csatlakozás előterjesztésének határidejéül a fellebbezési határidőt tesszük, a fellebbező léi ellenfelének már nem fog módjában állani, hogy azután, hogy a léi fellebbezéséről értesült, csatlakozási kérelmét még a törvényes határidőben előterjeszthesse. Helyes intézkedése a §-nak az, hogy a fellebbező léi ellenfele csatlakozással akkor is élhet, ha különben fellebbezéssel nem élhetne, ezzel szemben nem logikus, és azt hisszük csak elnézésből került bele az az intézkedés, mely csak az írásban beadott csatlakozási kérelemnek adja meg, egyéb leltételek fennforgása mellett azon kedvezményt, hogy önálló fellebbezésnek legyen tekinthető. Ha megadjuk a lehetőségét a csatlakozási kérelem szóbeli bejelentésének, akkor már nem szabad különbséget tenni a szóval vagy írásban előterjesztett kérelmek joghatálya között, különösen nem az előbbinek rovására, mikor azzal ugyanis csak ügyvédi képviselet nélkül eijáró, jogtudatlan lelek lógnak élni. Nincs továbbá összhangban a tervezett rendelkezés a Pp.-nek meg* nem változtatott 485. §-ával, illetve a 25. §. által módosított 489. §-al, amely szerint a fellebbező fél ellenfele . . . esetleges csatlakozási kérelmét . . . (itt a Pj>. utal a 493. §-ra, hogy a csatlakozási kérelmet közelebbről megmagyarázza, és ennek helyébe lépne most a tervezet kifogásolt 26. §-a), az idézési időköz első felében válaszirattal közölje. Válaszirat kapcsán egészen az idézési időköz első leiéig élhetek csatlakozási kérelemmel, míg a kimondott és csak ilyennek tekintett csatlakozási kérelmet csupán a fellebbezési határidőben terjeszthetem ebi.' Ez megint olyan megkülönböztetés, aminek sok célja nincs és mindössze azt fogja eredményezni, hogy a felek kifejezett csatlakozási kérelem helyett kénytelenek lesznek válasziratban előadni ilyenirányú kérelmeiket. Nem helyeseljük a bizonyítékok előterjesztésének a fellebbezési eljárás során való korlátozását sem. A felek igen gyakran már csak az elsőbiróság indokolásából látják, hogy mely körülmények azok, amelyeket a bíróság nem látott eléggé tisztázottaknak és így melyek azok. amelyeket még fokozottabb mértékben kell bizonyítaniok és így méltánytalan, hogy a második fórum előtt való esetleges pernyertessége esetén ezen újabb bizonyítékok, nyilatkozatok stb. előterjesztésével járó költségeket a nyertes viselje. Hasonlóképpen gyakran még a fellebbezési szóbeli tárgyaláson merül lel egyes körülmények további megvilágításának a szükségessége s így nem lehet a leieket elvágni attól, hogy a fellebbezésben illetőleg válasziratban elő nem adott nyilatkozataikat stb. pótolják. Megszűnnék evvel a fellebbezés szóbeli tárgyalása és nyilvános előadása közti lényegesebb különbség is. Nincs észrevételünk a tervezet 35. §-a ellen és azt helyeseljük. Itt kívánunk foglalkozni a tervezetnek a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásra egyaránt kiterjedő és közös újításaival. Az első az. hogy a fellebbezési, felülvizsgálati és nyilvános ebiadásra vonatkozó értékhatárokat a tervezet rendeletileg kívánja szabályozni. Ezt nem lehet helyeselni, nem pedig azért, mert az értékhatárok megállapítása a törvénynek annyira lényeges alkatrésze.