Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A törvénykezés egyszerűsítéséről. [Elhangzott a Magyar Jogászegylet perjogi szakosztályának és a Budapesti Ügyvédi Körnek 1930. április 29-én tartott együttes ülésén.]

225 egyeztethető össze. Az említett correctivumokra tekintettel ez az új szabály az Ítélkezés alaposságát nyilván nem fogja kedvezőtlenül befolyásolni. IX. Számbavehető újítása a javaslatnak a 24. és 37. §-oknak az a rendelkezése is, amely a fellebbvitel megengedhetősége szempontjából nem a per tárgyának, hanem a fellebbezési, illetve felülvizsgálat tárgyának az értékét tekinti irányadónak. Ez ellen aligha lehet észrevételt tenni, mert az eddigi rendezés a felek gazdasági érdekét teljesen figyelmen kívül hagyta s apró-cseprő igényeket terelt — a felső — és legfelsőbb bíróság elé. A közelmúltban Ítélkezett a Kúria I. tanácsa elnöklésem mellett egy perben, amelyben a felülvizsgálattal élő felperes kérelme 100 P kötelesrész megítélésére irányult. Csupán a részitélet kérdése okozhat némi nehézséget, amelyet vagy a. javaslatnak, vagy a birói gyakorlatnak kell majd megoldania. X. Igen célszerű a javaslat 40. §-ának a rendelkezése, amelv olyan esetben, midőn a tényállás kiegészítésének a szüksége merül fel, erre — bizonyos feltételek mellett a felülvizsgálati bíróságot is feljogosítja és ezzel a fellebbezési bíróság ítéletének mindég kínos feloldását mellőzhetővé teszi. Valamint indokoltak a 116. és 117. §-okban foglalt és a jogegységi tanács döntvényalkotási jogának a gyakorlását megkönnyítő rendelkezések is. XI. Legvégül a kir. Kúriát érdeklő két olyan reformgondolatról is meg kell emlékeznem, amelyek nem nyertek megvalósulást a javaslatban. Ezek a három tagú tanácsrendszernek és a kisegítő birói intézménynek meghonosítása a Kúrián. Ezekkel az immár nem időszerű reformeszmékkel nem kell bővebben foglalkoznom. „De strigis quae non sunt, nulla quaestio fiat!" Ezek voltak a javaslat polgári jogi részének azok a főbb újításai, illetve rendelkezései, amelyekkel foglalkozni kívántam, a további részletekbe, valamint a büntető jogi rész tárgyalásába bocsátkozni ezúttal nem szándékozom, hiszen amúgy is túlságosan igénybe vettem szives türelmüket. A javaslat bevallott célja a törvénykezés rendjének megalapozására való törekvés mellett a takarékosság is. Ismeretes számtalan nyilvános felszólalásomból, hogy az igazság uralmát és az emberi jogok védelmét biztosító igazságszolgáltatásunkat nemzetünk legnagyobb kincsének, vezércsillagának tartom, amelynek annál fényesebben kell ragyognia hazánk égboltján, minél sötétebb idők boridnak ránk.