Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A törvénykezés egyszerűsítéséről. [Elhangzott a Magyar Jogászegylet perjogi szakosztályának és a Budapesti Ügyvédi Körnek 1930. április 29-én tartott együttes ülésén.]

224 VII. Az előkészítő iratok sűrűn tapasztalt túltengését kívánja megszüntetni a javaslat 14. §-a. Az első .tervezel, amely a jogszabályokra hivatkozást teljesen kiküszöbölni "látszott, élénk ellenmondásra talált, aminthogy az előkészítő iratok jogi részének jogfejlesztő hatása kétségbevonhatatlan. Jelenlegi tartalmában a javaslat — esetleg megfelelő átszövegezéssel — aggálytalan. A tömörségre való figyelmeztetésre szükség van. Általában túltengenék és ismétlésekkel telvék az előkészítő iratok. — amint arról már említést is tettem és ez a túltengés rend szerint a pertárgv értékének arányában fokozódik. Minden felesleges oldala az előkészítő iratoknak és felülvizsgálati kérelmeknek egy értékes birói munkaerőnek az idejét köti le céltalanul s vonja el más — néha életbevágóan sürgős — ügvek elintézése elől. Megfontolandó a 15. §-al kapcsolatban, hogy a járásbirósági eljárásban nem volna-e indokolt általában — tehát a számadási s hasonló természetű perektől eltekintve — í—/ előkészítő iratot engedélyezni a tárgyalások megrövidítése és a feleslegesen jegyzőkönyvezés eliminálása céljából. VIII. Egyike a javaslat legsarkalatosabb újításainak a nóvumok időbeli korlátozása a fellebbezési eljárásban. Azt kivánja a javaslat 25. és 28. §-a, hogy a fellebbező fél a fellebbezésében, az ellenfél pedig válasziratában adja elő, hogy — az elsőbirósági eljárásban fel nem hozott — miféle új tényállításokat és bizonyítékokat kiván a fellebbezési eljárásban érvényesíteni. Ez nagyjában eddig is így volt, de nem volt sanctiója, legfelljebb a költségviselés szabályozásánál éreztethette hatását. Mosl már volna sanctiója. mert a novella 32. §-a szerint a fel lebbezésben vagy a válasziratban fel nem hozott nóvumok a tárgyaláson csak akkor pótolhatók, ha azok figyelembevétele nem teszi szükségessé a tárgyalás elhalasztását és a fél nyomban valószínűvé teszi, hogy annak idején hibáján kívül nem érvényesítette azokat. A szövegezés helyesbítendő volna. A tárgyalás elhalasztására okot nem adó nóvumoknál ugyanis az eljárás gyorsasága nem indokolhatja azok figyelmen kívül hagyását, ezek szerint a fél csak abban az esetben tartoznék az elkésés vétlenségét nyomban valószínűsíteni, ha a felhozott nóvumok a tárgyalás elhalasztását teszik szükségessé. Fontos correctivuma az új szabályozásnak, hogy a bíróságot a jövőben is meg fogja illetni az a jog. hogy ha az anyagi igazság érdekében a tényállásnak valamely irányban való felderítését szükségesnek találja, az iránt hivatalból intézkedhessék. A fellebbezési tárgyalás concentratiója szükségessé teszi ezt az újítást, mert a mai rendszer a fellebbezési tárgyalás végnélküli kitolódására s a bizonyítás elaprózására vezet, ez pedig nemcsak a gyorsaság szempontjával, de a közvetlenséggel sem