Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A törvénykezés egyszerűsítéséről. [Elhangzott a Magyar Jogászegylet perjogi szakosztályának és a Budapesti Ügyvédi Körnek 1930. április 29-én tartott együttes ülésén.]

222 elrendelésének a bifurcálásáual veszélyeztetni, nevezetesen a mulasztási ítéletek, egyességek és íizelési meghagyások alapján kért végrehajtásoknál az u. n. végrehajtható kiadmányokkal kísérletezni, amivel szemben komoly aggodalmak merültek fel. Ugy gondolom tehát, hogy a végrehajtási kiadmányoktól el kellene tekinteni ,amely esethen a segédhivatali tisztviselőnek az elintézésbe való bevonása — mint az előrebocsátottak szerint nem aggálytalan kísérlet — szintén önként elesnék. V. A Pp. 6. §. 1., 3. és 5. pontja azzal, hogy B.pertárgy ériékének a megállapításánál tulajdoni és birtokperekben az ingatlant terhelő jelzálogi tartozásokat ügyeimen kívül hagyja, hogy osztályperekben a felosztandó egész vagyont teszi a per tárgyává s végre, hogy örökösödési perekben ugyancsak az egész hagyatékot nyilvánítja per tárgyának a hagyatéki terhek levonása nélkül, a peres igény valóságos értékét messze felülhaladó értékelésre adott okot. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, arra nézve legyen szabad a következő példát felhoznom. Az elhalt apa végrendeletében akképpen intézkedett, hogy ingatlan vagyonából egyik gyermeke Vio részt kapjon, megmaradó egyéb vagyona pedig többi 5 gyermeke között egyenlően oszoljon meg. Az ingatlan hagyatéki vagyon értéke 50.000 P, melyet 20.000 P jelzálogos kölcsön terhel, valóságos értéke tehát 30.000 P. A hagyaték Vio részére szorított örökös, miután oiríokban levő testvérei nem akarják elismerni örökösödési igényét, ellenük pert kénytelen indítani. A felperes vagyoni igénye 30.000 P tiszta hagyatéki érték Vio része, vagyis 3000'< P. Hogy ehhez a 3000 P értékű örökséghez hozzá jusson, a hagyaték egész nyers értéke, vagyis 50.000' P után kénytelen a kincstári illetéket és egyéb költségeket viselni. Ezek a szerencsétlen perjogi szabályok óriási vagyoni pusztítást tehettek az ingatlantulajdonosok s főleg az előszeretettel pereskedő falusi nép sorában, tehát semmiképen nem illenek bele egy agrár állam perrendtartásába. A kormányjavaslatnak igen nagy érdeme, hogy ezt a viszszásságot felismerte, s a Pp. 5. és 6. §-ának megfelelő módosításával az ingatlan, — az osztály és az örökösödési perekben a pertárgy értékének ezt az igazságtalan felcsigázását megszüntetni szándékozik. VI. A Pp.-nek a szegénységi jogot szabályozó rendelkezései olyan visszaéléseknek, gyakran szemérmetlen zsarolásoknak a forrásává lettek, hogy ezeknek a szahályoknak az átdolgozása égető szükségű. A törvényhozás a Pp. 112—123. §-ainak megalkotásakor az emberiesség követelményeinek kivánt eleget tenni, neveztesen azzal, hogy a szegény felet felmentette a bélyeg és illeték lerovása alól, díjtalan ügyvédi képviseletet biztosított számára