Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A törvénykezés egyszerűsítéséről. [Elhangzott a Magyar Jogászegylet perjogi szakosztályának és a Budapesti Ügyvédi Körnek 1930. április 29-én tartott együttes ülésén.]

22! féljogász a Réchtspfleger szemben az igazi jogásszal, a Votljuristtal. Nem ludok megbarátkozni ezzel az újítással s nem ajánlom a hozzánk való átültetését. A joggondozó intézmény életrekeltése abban az esetben volna indokolt, ha szűkében volnánk a végzett jogászoknak, vagy ha szertelen igényekkel lépnénk fel az állammal szemben. De akkor mikor egyetemeink és jogakadémiáink valósággal ontják a végzett jogászokat, akik minden elhelyezkedési lehetőség hiányában a legkétségbeesettebb küzdelmet folytatják a legalantasabb alkalmaztatásokért, akkor igazán felesleges volna féljogászok kiképzésével és alkalmazásával boldogulásukat még inkább megnehezíteni. Érdemes volna foglalkozni azzal a gondolattal, nem lehetne-e legalább egyelőre a segédhivatali állásokra a bíróságoknál, de egyebütt is. a szerzett jogok sérelme nélkül elsősorban és kizáróan a jelentkező jogvégzetteket alkalmazni. Attól nem kell tartani, hogy ekkép pályatévesztett, elégedetlen elemmel töltenénk meg segédhivatalainkat. Mert vagy kedvezőbbre fordulnak az életviszonyaink s akkor majd megfelelőbb alkalmaztatást találhatnak az illetők, nem fogván ártalmukra válni a bírósági vagy más irodai szolgálat, avagy még rosszabb idők következnek el s akkor hálásak lesznek ezért a fekete kenyérért is. Seg< óhivatalainknak ilyen átszervezése után lehetne majd annak idején szó olyan középhivatalnoki osztály alakításáról, amelyre a kisebb jelentőségű perenkívüli s hasonló ügyek nyugodtan rábízhatok volnának. A javaslat nem intézkedik ugyan kifejezetten a joggondozó szerv életbeléptetéséről, csupán a végreh. kiadmányok kiállításának a módját szabályozó 63. §-ában találunk olyan rendelkezésre, amely ebben az eszmekörben látszik mozogni. Az idézett §. 2. bekezdése szerint ugyanis a végrehajtható kiadmányt nemcsak a biró vagy önálló működési körrel felruházott titkár vagy jegyző, hanem más olyan bírósági hivatalnok is kiállíthatja, akit a bíróság elnöke (vezetője) erre általános rendelkezéssel felhatalmazott. A javaslat 60. §-a azt az igen szerencsés újítást tartalmazza, hogy ezentiil a végrehajtási kérvényeket akként kell szerkeszteni, hogy annak tartalma az elrendelő végzés tartalmát pótolhassa s a végrehajtás elrendelése mindössze annak kimondásában — a gyakorlatban bizonyára bélyegzővel a kérvénypéldányokra ráütésében — fog állani, hogy a biróság a végrehajtást •a kérelem értelmében elrendeli. Ez a rendelkezés a sok ezer. sőt százezer végrehajtási kérvényre gondolva valóban olyan szerenesés újítás, amely minden kockázat nélkül óriási megtakarítást jelent a fogalmazó- és másoló munka terén egyaránt. Kár volna ennek a kitűnő újításnak a sikerét a végrehajtás