Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Finkey Ferenc székfoglalója az Akadémián

198 tárgyon felismerhető módon megtestesítő, jogilag jelentős tények bizonyí­tására vagy joghatások előidézésére alkalmas nyilatkozat. A belső tőkeképződés gazdasági- és jogpolitikai problémái. — A Magyar Jogászegylel Gazdaságjogi Intézetének ankétja. A Gazdaságjogi Intézet április első hetében a gazdasági élet és a jogászvilág prominens képviselőinek jelenlétében és közreműködésével vitatta meg közgazdaságunk és jogalkotásunk talán legégetőbb problémáját: a belső tőkeképződést. Az ankét napirendjére három kérdést tűztek: I. Mik azok a körülmények, amelyek hazánk belső tőkeképződését és az ehhez szükséges bizalom megerősödését gátolják? II, Miképen volna irányítandó ilf. átalakítandó a belföldi termelés és fogyasztás rendje, hogy a belső tőkeképződést fokozza? Mik a gazdaságpolitikai és a megfelelő gazdasági propaganda tennivalói e tekintetben? 111. Jogi. különösen adó- és illclék­jogi szabályaink megfelelnek-e a hathatós belső lőkeképzés kívánalmainak? Milyen jogpolitikával illetve pénzügyi jogi politikával volna a belső tőke­képződés sikeresen előmozdítható? Az első kérdésre úgyszólván kimerítő választ adott Teleszky János nagyszabású bevezető előadása, amely eképen alapjául szolgált az összes későbbi felszólalásoknak. Teleszky a tőkeképződés hiányának magyarázatát a magyar gazdasági élet beteg voltában találta meg. Ennek a betegségnek okai három csoportba sorolhatók. Világgazdasági természetű okai a gazda­sági tőkének a háború folytán bekövetkezeti nagymérvű elpusztulása, a pénzérték állandóságának és az abba vetett hitnek megingása a régi bevált gazdasági kapcsolatok széttörése, az egész világon lábrakapó szocialistikus irányzat, amely a közjogi testületek feladatkörének kiterjesztésével jár és a technikai fejlődés rohamos tempója. Speciális magyar okok Magyarország tőkeszegény agrárálíam volta, az elcsatolt területeken levő magyar vagyonok elpusztulása és az Ausztriával való gazdasági közösség megszűnése. Incí­dentális okok hibás gazdasági és belpolitikánk ami a felértékelés elmara­dásában, a helytelenül keresztülviit földbirtokreformban, a tőzsde elhanya­golásában, a közüzemek illetéktelen versenyében és a szabadságjogok kiter­jesztésének megtagadásában mutakozik. Dános Árpád és Makai Ernő a tőkeképződés lélektani előfeltételeivel foglalkozva, hangsúlyozták a belföldi tőke megingott bizalma helyre­állításának fontosságál, ami megfelelő takarékossági propagandával és az inflációs pazarlás megszüntetésével volna elérhető. Makai György Ernővel egyetemben szükségesnek találta, hogy termelési apparátusunk ujjáalkotása érdekében ujbój erősebb mértékben vétessék igénybe a külföldi hitel. A hitelszerzés nemzetközi előfeltételeit megteremti majd a bázeli Nemzetközi Bank "felállítása, belföldi előfeltételeit pedig a hitelvédelem kiépítése. Nyulászi János az állami szükségleteknek a magángazdasághoz való viszonyával foglalkozván, arra az eredményre jutott, hogy bár az állami szükségletek fejlődése bizonyos korlátok közölt kedvezően hathal a tőkeképződésre, i passzív kereskedelmi mérlegű Magyarországon azoknak lehelé) korlátozása és a közterhek csökkentése kívánatos. Elsősorban a lőkekamal és a folyó­számla általányilleték volna megszüntetendő, adókedvezmény volna biztosí­tandó a fixkamatozású papírok tulajdonosai részére s lehetőleg elejéi kellene venni a kettős adóztatásnak, amely az egyenes adóknál mutatkozik. Éber Antal a magyar tőkevagyon pusztulását statisztikai adatok felhasználá­sával mulatta ki. Állást foglalt a közüzemek, az állami túladóztatás így első­sorban a horribilis forgalmi adó ellen. Fl'eissig Sándor reámutatott, hogy az újonnan képződő tőkék helyes elhelyezkedése körül milyen nagy szerep vár a részvényvállalatokra, ha ezek szakítanak eddigi üzletpolitikájukkal és üzletvitelükről a nyilvánosságot eddiginél nagyobb mértékben tájékoz­tatják. Neubauer Ferenc a kiadások csökkentését kívánja. Kresz Károly, Görög Frigyes és Rakovszky István az elalizmusl lámadják kifejtvén, hogy a magángazdaságtól elvont lökékel az állam előbbi számára improduktív módon, amannak fontos szükségletei elhanyagolásával használja fel. Borbás

Next

/
Thumbnails
Contents