Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Finkey Ferenc székfoglalója az Akadémián

198 tárgyon felismerhető módon megtestesítő, jogilag jelentős tények bizonyítására vagy joghatások előidézésére alkalmas nyilatkozat. A belső tőkeképződés gazdasági- és jogpolitikai problémái. — A Magyar Jogászegylel Gazdaságjogi Intézetének ankétja. A Gazdaságjogi Intézet április első hetében a gazdasági élet és a jogászvilág prominens képviselőinek jelenlétében és közreműködésével vitatta meg közgazdaságunk és jogalkotásunk talán legégetőbb problémáját: a belső tőkeképződést. Az ankét napirendjére három kérdést tűztek: I. Mik azok a körülmények, amelyek hazánk belső tőkeképződését és az ehhez szükséges bizalom megerősödését gátolják? II, Miképen volna irányítandó ilf. átalakítandó a belföldi termelés és fogyasztás rendje, hogy a belső tőkeképződést fokozza? Mik a gazdaságpolitikai és a megfelelő gazdasági propaganda tennivalói e tekintetben? 111. Jogi. különösen adó- és illclékjogi szabályaink megfelelnek-e a hathatós belső lőkeképzés kívánalmainak? Milyen jogpolitikával illetve pénzügyi jogi politikával volna a belső tőkeképződés sikeresen előmozdítható? Az első kérdésre úgyszólván kimerítő választ adott Teleszky János nagyszabású bevezető előadása, amely eképen alapjául szolgált az összes későbbi felszólalásoknak. Teleszky a tőkeképződés hiányának magyarázatát a magyar gazdasági élet beteg voltában találta meg. Ennek a betegségnek okai három csoportba sorolhatók. Világgazdasági természetű okai a gazdasági tőkének a háború folytán bekövetkezeti nagymérvű elpusztulása, a pénzérték állandóságának és az abba vetett hitnek megingása a régi bevált gazdasági kapcsolatok széttörése, az egész világon lábrakapó szocialistikus irányzat, amely a közjogi testületek feladatkörének kiterjesztésével jár és a technikai fejlődés rohamos tempója. Speciális magyar okok Magyarország tőkeszegény agrárálíam volta, az elcsatolt területeken levő magyar vagyonok elpusztulása és az Ausztriával való gazdasági közösség megszűnése. Incídentális okok hibás gazdasági és belpolitikánk ami a felértékelés elmaradásában, a helytelenül keresztülviit földbirtokreformban, a tőzsde elhanyagolásában, a közüzemek illetéktelen versenyében és a szabadságjogok kiterjesztésének megtagadásában mutakozik. Dános Árpád és Makai Ernő a tőkeképződés lélektani előfeltételeivel foglalkozva, hangsúlyozták a belföldi tőke megingott bizalma helyreállításának fontosságál, ami megfelelő takarékossági propagandával és az inflációs pazarlás megszüntetésével volna elérhető. Makai György Ernővel egyetemben szükségesnek találta, hogy termelési apparátusunk ujjáalkotása érdekében ujbój erősebb mértékben vétessék igénybe a külföldi hitel. A hitelszerzés nemzetközi előfeltételeit megteremti majd a bázeli Nemzetközi Bank "felállítása, belföldi előfeltételeit pedig a hitelvédelem kiépítése. Nyulászi János az állami szükségleteknek a magángazdasághoz való viszonyával foglalkozván, arra az eredményre jutott, hogy bár az állami szükségletek fejlődése bizonyos korlátok közölt kedvezően hathal a tőkeképződésre, i passzív kereskedelmi mérlegű Magyarországon azoknak lehelé) korlátozása és a közterhek csökkentése kívánatos. Elsősorban a lőkekamal és a folyószámla általányilleték volna megszüntetendő, adókedvezmény volna biztosítandó a fixkamatozású papírok tulajdonosai részére s lehetőleg elejéi kellene venni a kettős adóztatásnak, amely az egyenes adóknál mutatkozik. Éber Antal a magyar tőkevagyon pusztulását statisztikai adatok felhasználásával mulatta ki. Állást foglalt a közüzemek, az állami túladóztatás így elsősorban a horribilis forgalmi adó ellen. Fl'eissig Sándor reámutatott, hogy az újonnan képződő tőkék helyes elhelyezkedése körül milyen nagy szerep vár a részvényvállalatokra, ha ezek szakítanak eddigi üzletpolitikájukkal és üzletvitelükről a nyilvánosságot eddiginél nagyobb mértékben tájékoztatják. Neubauer Ferenc a kiadások csökkentését kívánja. Kresz Károly, Görög Frigyes és Rakovszky István az elalizmusl lámadják kifejtvén, hogy a magángazdaságtól elvont lökékel az állam előbbi számára improduktív módon, amannak fontos szükségletei elhanyagolásával használja fel. Borbás