Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Finkey Ferenc székfoglalója az Akadémián

199 Gáspár a fogyasztás megszervezésének szükségességéi hangsúlyozta. Ihrig Károly a mezőgazdaságban felgyűlő tőkefelesleg produktív felhasználása tárgyában letl javaslatokát. Bátor Viktor a valorizáció kérdésének a belső tőkeképződéssel való összefüggéséi világította meg s felhívta a figyelmei arra, hogy ennek a kérdésnek törvényhozási rendezése elkerülhetetlen. Halász Ferenc nem vár sok jól a részvényjogi reformtól a belső tőkeképződés szempontjából. Meszlény Artúr és Proswimmet Béla a tőkeképződés tulajdonképeni jogi problémái! világítván meg. arra a meggyőződésre jutottakj hogy sürgősen szükséges fizetésképtelenségi jogunk reformja, bíróságaink tulságosa-ií adósvédő gyakorlatának megváltozása, a javak szabad forgalmai .iálló minden törvényhozási intézkedés, így elsősorban a birtokforgalom kötöttségének megszüntetése. Arányi István ;i tőké elmetéli fogalmával foglalkozott. Tunyoghi Szűcs Kálmán a belső tőkeképző problémájál a magyar társadalom különleges lelki adottságának szempontjából taglalta. Végül Kuncz Ödön zárószavaiban a tökeképződés jogi problémáiul a részvény, a kötvény, a záloglevél s az értékpapírletét kérdését jelölte meg. KÜLFÖLDI JOGÉLET. I. A német szállítmányozók egyesülete 1927.-ben uj szállítmányozási üzletszabályzatot állapított meg. Az egyesület arra való hivatkozással, hogy ez a szabályzat más gazdasági érdekképviseletek hozzájárulásával létesült, azt kívánja, hogy ezt a szabályzatot az egész német birodalomban alkalmazzák mint szállítmányozási jogot. Hz Németországban nagy feltűnést keltett. Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Jurist. Wochenschrift 1929. évi 28. számában (2032. old. stb:) dr. Richter (Obergerichtsrat — Danzig), aki felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amelyet az említett egyesület eme eljárása magában hord, leiemlítve azt, hogy vannak már bíróságok, amelyek azt a szabályzatot alkalmazzák, mintha az törvény lenne. Rámutat arra, hogy az a szabályzat egyoldalúan csak a szállítmányozó érdekét védi és a keresk. törvény egyes rendelkezéseivel ellentétben áll, sőt azokat hatályon kívül helyezi. Aggályos a szabályzatnak az a rendelkezése, mely szerint a szabályzat megelőzi a törvényben vagy kereskedelmi szokásokban foglalt rendelkezéseket. Aggályosok a szállítmányozó elleni igények elévülésének három hónapra megrövidítése még megállapított követeléseknél is. De különösen aggályos az, hogy a szállítmányozó felelőssége majdnem teljesen megszüntettetik, ami a törvénnyel ellenkezik. A felelősség kizárását pótolni igyekszik a szabályzat eg}r uj biztosítási mód által, amely szerinl ugyanis mindazokért a károkén, amelyekérj a tőrvény értelmében a szállítmányozó lenne felelős, a biztosító lesz felelős, ahol a biztosítási díjat azonban nem a szállítmányozó, hanem a megbízó fél lizeti. Vagyis: a megbízó lemond a szállítmányozóval szemben minden igényéről és tartozik sajátpénzén egy biztosítási szerződést l.olni. Ilyen szabályzat aggályos azért is, meri jogállamban leheletlen, hogy egy érdekképviselet nagy gazdasági hatalmával visszaélve, törvényt hozzon és mintegy törvényhozói hatalmat bitoroljon. Áll ez