Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3. szám - A nemzetközi jog kodifikációja. 2. [r.]

100 összehívását, az elfogadott szabályok védelmére pedig egy állandó nemzetközi konferencia megteremtését javasolja. A nemzetközi jog kodexszerü feldolgozásának a XX. sz. elején meglehetős számú utánzója akadt. Nevezetesen: Duplessix20, a magyar Apáthy István21 Epitacio Pessoa22, Löwenihal2Z s megemlíthetjük még Internosciát, kinek „Nouveen Code de droit international" című s 1910-ben francia, angol és olasz nyelven kiadott munkája 5657 cikkben öleli fel a nemzetközi jog anyagát, végül Sanchez Bustamante kiváló kubai jogtudósnak az 1927. évi Rio de Janeiro-i jogász kongresszuson előterjesztett nemzetközi magánjogi kodextervezetét. Nem szabad azonban tévedésbe esnünk e kiváló jogtudósok munkáinak igazi értéke és jelentősége felől. Bármilyen nagy legyen is azoknak doktrinális értéke — mint Visscher nagyon helyesen mondja — tekintélyük pusztán személyes természetű marad. A bennük található szabályok ugyanis csak annyiban alkotják a pozitív nemzetközi jogot, amennyiben az államok által egyezményileg vagy pedig a gyakorlat által szankcionálva lettek. Már pedig az idézett munkák jó része a nemzetközi jog pozitív szabályain kivül sok tekintetben és kérdésben a szerzők személyes felfogását, álláspontját tartalmazza, amiért is valóságos értékük messze alatta marad annak, amit e publikációknak egyesek tulajdonítanak. Éppen ezért Alvarez, a nagy délamerikaí nemzetközi jogász, munkájában a fokozatos és részleges kodifikáció hívének vallja magát24. Garner pedig mindenek előtt a nemzetközi jog körének kitágítása, anyagának átformálása érdekében száll síkra,25 melynek megvalósítása, szerintük, előfeltétele minden komoly kodifikációs törekvéseknek s a nemzetközi jog sikeres rendezésének. II. Tudományos intézetek és egyesületek szerepe. A nemzetközi jog kodifikációs rendezésének gondolata a XIX.-ik sz. 2-ik felében olyan tudományos intézetek és egyesületek megalakulásához vezetett, amelyeknek egyik főcélja, a nemzetközi jog problémáinak tanulmányozásán kivül, a nemzetközi jog körébe vágó egyezménytervezetek készítése és kidolgozása volt. Ezek közül legrégibb 1873-ban Gand-ban a nemzetközi jog fokozatos kodifikációjának céljából alapított „Institui de droit international", amely e tekintetben kétségtelenül érde20 La loi des nations. Paris 1906. 21 Tételes európai nemzetközi jog. Budapest, 1888. 22 Projecto de codigo de direito int. publico 1911. 23 Grundzüge zur Reform und Codification des Völkerrechts 1874. 24 Alvarez: id. m. 25 Garner: La reconstruction du droit int. R. D. J. P.