Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3. szám - A nemzetközi jog kodifikációja. 2. [r.]

101 mes munkát is végzett. Csak a legnagyobb elismeréssel lehet adózni az intézet alapítóinak fáradhatatlan munkásságukért, amelyek nem egy esetben, alapját képezték a különböző, de" tőképpen a két hágai békekonferencia munkájának. Egész sor kérdésben egyezménytervezetet, szabályokat dolgozott ki, melyek nem egy esetben valósággal kis kódexet képeztek. így pl. 1880-ban a szárazföldi, 1913-ban pedig a tengeri háborúra vonatkozó joganyagot dolgozta fel. Munkájának sikere mindenek előtt szervezetében és munkamódszerének technikájában rejlik. Határozataiban ugyanis vagy a már egyezményileg, vagy pedig a gyakorlat által elfogadott elveket precizirozta, vagy egyezménytervezeteket fogadott el, sőt nem egyszer csak arra szorítkozott, hogy bizonyos kérdésekben véleményének adjon kifejezést s arra a kormányok figyelmét felhívja. Tudományos munkásságával tagadhatatlanul nagy mértékben járult a nemzetközi jog fejlődéséhez s egyes kérdések tisztázásához. Ugyancsak 1873-ban alakult meg, hasonló célból, „International- Association for the Reform and Codification of the Laws of nations", amely egyesület 1895-ben „International law Association, nevet vette fel. 1880-ban pedig Szt. Péterváron létesült egy egyesület szintén a nemzetközi jog hathatósabb művelése céljából. Majd pár évvel később Washingtonban (1912) az .Jnstitut Americain de droit international", Párisban pedig 1919-ben az Union Juridique Internationale alakult meg. Mind a két szervezet már keletkezésétől fogva erősen foglalkozott a nemzetközi jog kodifikációjának problémájával26. Az amerikai 1916-ban a nemzetek jogait és kötelességeit tárgyazó deklarációt, majd 1917-ben a nemzetközi jog alapelemeit, a tengeri semlegességet, a választott bíráskodás kérdését stb. tartalmazó egyezménytervezeteket dolgozott ki. Sőt maga a „Conférence interpurlamentairc pour Varbitrage et la paix, valamint a „Congrés universel de la paix" nem egyszer fejezte ki óhaját a nemzetközi jog kodifikációjának szükségessége érdekében. U jabban az Interparlamentáris Unió 1927-ben Párisban tartott konferenciáján foglalkozott a kodifikáció kérdésével. Elismerve a nemzetközi jog kodifikálásának szükségességét, hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog kodifikációja nagyban elősegítené a nemzetközi jog terén uralkodó bizonytalanságnak orvoslását s szilárd alapot teremtene a nemzetközi viszályok békés Tendezése tekintetében. A konferencia annak az óhajának adott kifejezést, hogy a Nemzetek Szövetsége egy nemzetközi jogi konferenciát — a tag és nem tag államok részvételével — a lehető legsürgősebben hívjon össze. A különböző nemzetközi egyesületek és intézetek tevékenyProcés-verbaux des séances de l'Institut americain de droit int., •es&íons de Washington, 1916., et de la Havane, 1917. Séances et travaux de 1'Union juridique internationale I.—II. k.