Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3. szám - A nemzetközi jog kodifikációja. 2. [r.]

99 1861-ben a nemzetközi jog történetében fontos esemény 'történt: a konfederációba tömörült északamerikai államok között ugyanis polgárháború robbant ki. Lincoln elnök, a háború borzalmainak enyhítése végett és a harcban álló felek által követendő szabályok összeállítása s megszerkesztése céljából egy bizottság kiküldését tartotta szükségesnek. A kiküldött bizottság .a kolumbiai egyetem híres professzorát, Liebert bízta meg a munka elkészítésével, aki rövid idő alatt avval el is készült, úgy hogy a kormány azt még 1863-ban szankcionálhatta. (Instructions for the government of armies in the field.) Ez volt a nemzetközi jog szárazföldi háborúra vonatkozó szabályainak első komoly kodifikáció ja. Lieber: ,,Instructio"-i nemcsak a különböző kormányokra, de magára a brüxelli, sőt a későbbi két hágai békekonferencia munkásságára is erős befolyást gyakorolt.17 Bluntschli. Lieber munkájának hatása alatt, szintén megkísérelte a nemzetközi jog kodexszerű feldolgozását. Az 1868-ban megjelent munkája: ,,Das moderné Völkerrecht der civilisierten Staaten als Rechtsbuch dargestellt" 862 cikkben öleli fel a nemzetközi jog anyagát. Bluntschli munkája a nemzetközi jog fejlesztése szempontjából kétségtelenül jelentőséggel bír. Sokat levon azonban értékéből az, hogy nem egyszer pusztán egyéni álláspontját formálja szabályban, a cikkeket kisérő magyarázé jegyzetei pedig sok esetben ellentmondásban állnak a főszöveggel. 1872-ben, a kiváló amerikai jogász, Dávid Dudley-Field adja ki szintén kodexszerü formában a nemzetközi-, köz- és magánjog körébe vágó szabályokat tartalmazó munkáját, amelyet különösen a cikkek szövegét kisérő s sok gyakorlati útbaigazítást tartalmazó jegyzetei tesznek értékessé.18 1889-ben pedig Pasquale Fiore teszi közzé munkáját ,.Diritto internazionale codificato et la sua sanzione giuridica" cím alatt.19 E kiváló nápolyi nemzetközi jogász ellensége az általános kodifikációnak. A kodifikáció ugyanis, szerinte, csak egy hosszú előkészítésnek és tudományos kidolgozásnak lehet eredménye. Csak lépésről-lépésre szabad előre menni s mindenek előtt a legsürgősebb s az államok között egyezményt úton szabályozható elvek meghatározására szorítkozni. A nem érett és ellentmondó kérdésekben az előkészítő munkát a tudományra és a civilizációra kell bízni. Munkájának — mint a bevezetésben mondja — kodexformáját csak azért adta, hogy tudományos doktrínáinak meghatározását jobban összesüríthesse. A kodifikációs gondolatot az államok nemzetközi organizációjával köti össze s éppen ezért a nemzetközi jog meghatározása érdekében egy nemzetközi kongresszus »7 Alvarez id. m. 226. 1. 18 Projet de Code international. Paris 1881. (francia ford.) 19 Francia fordítás: Droit international codifié Páris. 1911. 8*