Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3. szám - A nemzetközi jog kodifikációja. 2. [r.]

98 zatlanságában rejlik. Ezért sokan, a nemzetközi jogrendszerek példáiból kiindulva, a nemzetközi jog kodifikációjában látják az internacionális jogbizonytalanság megszüntetésének csodaszerét, valamint az államok közötti kapcsolatok megszilárdításának, jobbításának és a béke biztosításának egyik lehetőségét és tényezőjét. A gondolat nem régi, mivel csak a XVIII-ik század végén jelentkezik. Azóta azonban nemcsak kiváló jogtudósok, de, kisebb nagyobb mértékben, különböző nemzetközi szervezetek, sőt a kormányok által összehívott konferenciák is foglalkoztak e kérdéssel. Tegyük vizsgálatunk tárgyává, hogy e három tényező közül melyik milyen mértékben járult a nemzetközi jog kodifikációja érdekében megindult mozgalom sikeréhez, milye* eredményeket ért el, s munkája minő értéket képviselt és képvisel ma a nemzetközi jog rendezése és kodifikálása terén. I. A jogtudósok munkája. Már 1782-ben egy részleges kodifikáeiós kisérlet történt a Lcipzigban megjelent ..Code maritime général pour la conservation de la liberté de la navigation et du commerce des nationsneutres en temps de guerre" című kodexszerü munkával.13 Az első komolyabb kodifikáeiós törekvésnek az érdeme azonban Bentham angol filozófusé. Érdekes, hogy Angliában, ahol a jog kodifikálásának mindig annyi ellensége volt, a XVIII-ik sz. végén és a XIX. sz. elején, Bentham és Stuart Mill-el az élén, erős mozgalom indult meg a nemzetközi jog kodifikáeiós rendezése érdekében. Bentham 1786-tól kezdve fáradhatatlan hirdetője volt e gondolatnak s munkáiban14 egy nemzetközi kódex összeállításának tervével s a nemzetközi jog kodifikálásának szükségességével foglalkozik. A XIX.-ik században a kodifikáeiós kísérletek nagyobb lendületet vesznek s általánosabb jellegűek. 1815-ben pl. a bécsi kongresszus elé terjesztik Lorenzo Coline: „Codification du droit sur térre et sur mer" című kodifikáeiós tervezetét;15 1846-ban pedig a spanyol Esteban de Ferrater adja ki Barcelonában ,,Codigo de derecho international" című és 414 cikkben összeállított kodexszerü munkáját; majd 1851-ben Turinban, Paroldo jogtudós „Laggio di codificazione del diritto internazionale" címmel. 1861-ben pedig Lcipzigban Petrushevecz ,,Précis d'un code du droit international" címmel publikál egy-egy munkát.18 13 Paul Fauchille: Trailé dc droit internatinal public. Paris. 1922. I. k. 150. 1. 14 Principes dc droit international et Traité dc législation civile et pénale. Francia kiadás. f5 Alvarez: Codification du droit int. Páris 1912. 225. 1. '« P. Fauchille id. m. 150. I.