Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3. szám - A nemzetközi jog kodifikációja. 2. [r.]

97 Ha most újból, átfogó szavakban, összefoglalóan kritikái kívánnék gyakorolni a terjesztő felelősségére vonatkozó ingadozásra s az annak folyamán elhangzott egyes véleményekre és kijelentésekre, használhatnék bármily erős szavakat, feltéve, hogy az a meggyőződésem, hogy ezek használása a teljes felvilágosítás vagy magam teljes megértelése végett közérdekből szükséges. De én többet egy szót sem szólok, mert az a meggyőződésem, hogy többet szólni közérdekből nem szükséges. Viszont mindazok, akiknek a kifejtettekkel ellenkező a meggyőződésük, azt közérdekből bátran hozhatják kifejezésre, s ha becsületes meggyőződésük kifejtéséhez szükséges, használhatnak kritikámra vonatkozólag bármily súlyos, elitélő szavakat. Emlegethetnek Mamutot vagy (Isimboraszót, amely eltörpül az én kritikám ostobasága és tarthatatlansága mellett! Feltéve természetesen, hogy ez a becsületes meggyőződésük és számol is adnak arról, hogy mire alapítják ezt a meggyőződésüket. És ha ez a meggyőződésük, kell is, hogy azt bátran és férfiasan kifejezésre is hozzák, ez nekik nemcsak fel nem róható, de a köz érdeke egyenesen megköveteli; hogy azt tegyék. Csak a sértésnek szándéka álljon tőlük távol . . . ! Főszerkesztő megjegyzése: Úgyis mint a Magyar Jogi Szemle főszerkesztője és mini az anyagi büntetőjognak a Pázmány Péter tudományegyetemen közel 20 éve professzora csak köszönettel tartozom a fenti tanulmány szerzőjének, hogy egyfelőll a Btk. életbelépése óta elmúlt 50 :sztendő jogi felfogásának a terjesztő felelősségére vonatkozó teljesen téves voltát megcáfolhatatlanul s valóban kristálytisztán kimutatta, másfelől, hogy a kritika szabadsága körül különösen az újabb időben lábrakapott képtelen gyakorlatnak igazolhatatlan szempontját kidomborította s abban egyúttal oly világosan tisztázta előttünk a kritika szabadságának közérdekűségéi és szükségességét, hogy az meggyőző elejénél fogva mindenkire tanulságos lehel. Nem kételkedem abban, hogy e tanulmány nyomot fog hagyni hazánk judikaturájában, irodalmában és a jövendő törvényhozás irányát illetően is. — Nagy köszönet jár szerzőnek azért a művészi alakéii is. amil választolt, meri a terjesztő felelősségének kérdését oly alakban lette bírálat tárgyává, ami a közérdekű kritika tekintetében mintául szolgálhat. A NEMZETKÖZI JOG KOD1FIKÁC1ÓJA. lila: Ajtay Gábor dr. (Folytatás.) A kodifikáció a gyakorlati életben. A kodifikációs törekvések mozgató rugója s legfőbb indító oka a nemzetközi szokás és egyezményi szabályok bizonytalanságában, az azokból fakadó elvek homályosságában s határos