Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A hütlen elhagyás, mint a H. T. 80. §. a) pontja alá vont bontóok

70 a tétel általánosítva is áll: a törvény rendszerétől eltérően a: „hűtlen elhagyást" bontóoknak nem minősítheti. A „hűtlen elhagyás" a törvény által meghatározott fogalma szerint bontóok. Ezt a bontóokot a „vétkesség rendszeréből,' folyóan másnak, mint a H. T. 77. §-ban szabályozott bontóoknak a bíró nem minősítheti. A birói gyakorlat ezt a bontóokot nem bonthatja részekre és nem mondhatja, hogy „a szándékosan és jogos ok nélkül" való elhagyás súlyosan sérti a házastársi kötelességet, mert ezt a tényt a törvény a H. T. 77. §-ban megszabott egyéb tényálladéki alkat elemekkel kapcsolatban minősítette bontóoknak és az egyszerű „hűtlen elhagyást" kizárta a viszonylagos bontóokot létesítő tények közül. A vonatkozó vitaanyagot a jelzett jogirodalmi vitákból nem akarom reprodukálni, csak reá kívánok mutatni arra, hogy Jakobi Béla (Jogállam 1905. 555. lap) a jogász tiszta látásával mutat reá arra, hogy ez a kérdés nem olyan egyszerű, hogy a jogrendszer szempontjából csupán a subsummálásról lehetne szó. Ö akkor, a még ellentétes döntésekre tekintettel, a Kúria teljesülési döntvénye által kívánta ezt a nagykihatásu kérdést szabatosan formuláztatni. A birói gyakorlat azonban haladt a maga utján és a m. kir. Kúria e mai napig se jegyezte el magát sem elvi jelentőségű határozattal, sem más kötelező formában ezzel a törvény rendszerébe ütköző gyakorlattal! Kétségtelen, hogy a Kúria gyakorlata kivételt nem ismerő következetességgel elfogadja a H T. 80. §. a) pontja alá eső s folyamatosságánál fogva igen kényelmes bontóoknak „a szándékosan és jogos ok nélkül való" elhagyást. Ez azonban nem akadályozhatja, hogy a járványos házasságbontások társadalom-bomlasztó jellegének felismerése esetén a m. kir. Kúria az eddigi gyakorlatával ne szakítson.11 Ezt a Kúria megteszi döntvényváltoztatással is, ha a jogszolgáltatás nem szolgálja a legfőbb érdeket. Az adott esetben ezt annál könnyebben megteheti, mert a szaktanács „pálfordulást" jelentő és részletesen indokolt egyetlen határozatával uj irányt jelölhet és mutathat. Az epidemikus bontóperekkel szemben a magyar biróságok ma kötelességöket csak ugy teljesitik hivatásszerűen, ha a törvény szellemének, lelkiismeretökkel összhangban, szigorú alkalmazói lesznek.15 Járványok leküzdésénél az egyes egyéneket érintő korlátozások társadalmi bajt nem szülnek, hanem a társadalmi bajokat csökkentik. A magyar bíróság a magyar közállapotok konszolidációjának nagy munkájában nagy feladatokat oldott meg nemes önmegtaga14 A házasságok felbontásának kérdése: complex kérdés. Ennek a helyes megvilágításánál nem lehet mellőzni a gazdasági szempontokat és nem lehet mellőzni a háború utáni gazdasági eltolódás által előidézett standard-változást sem. Nagylelkű erő kell ahhoz, hogy a kedvezőtlenre változott anyagi viszonyok között a házasfelek továbbra is megértsék egymást,, de a házasság célja ezt a helyzetet is felöleli. A biróságok a „feldúlt" házassági életet, ha a törvényes ok fennforog„ nem akarták és nem is akarhatják erkölcstelen életmódra való kényszerítéssel lappangó társadalmi bajként fenntartani, de a biróságok kötelessége a törvény szelleme szerint kezelni az eléjök került eseteket, hogy a