Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - Mellettes védő - hivatalból. (Bp. 302.§. 4. bek.)

71 dással és a szegénységi fogadalom heroikus betartásával. Ezen az utón haladva méltó érdemeit öreghitse azzal, hogy a társadalom család erkölcsi konszolidációja terén végezze el az egyházak és a társadalom nagyotakarásával egyidejűleg azt a nemes feladatot is, ami a helyesen értett, a közösségét mindenekfelett erősiteni akaró szociális szellem folytán a törvények értelmében osztályrészéül jutott. Dr. Tóth György. Mellettes védő — hivatalból. (Bp. 302. §. 4. bek.) Irta: Dr. Weiss Ödön. A büntetőperrendtartás a bűnüldözés tana. Foglalata azon eljárási szabályoknak, melyek a bűncselekmény kiderítésének és tettese kilétének megállapítását és utóbbival szemben annak következményeinek a törvény értelmében leendő levonását célozzák. Ezek a következmények egész az anyagi, erkölcsi phisicai létnek megsemmisítéséig terjedhetnek. Esendő emberek vagyunk. A tévedés és az erőszak egyaránt válhatnak végzetessé. Az egyest az államhatalommal szemben ezek ellenében biztosítani kell. Itt kezdődik a védelem feladata. A mi büntetőperrendtartásunk a védelemmel szemben a leg- " liberálisabban jár el. Intézményesen biztosítja ugy a védekezés szabadságát, mint a védelem függetlenségét, érinthetetlenségét, szentségét. Az accusatorius elvnek törvénybeiktatása, a szabad védőválasztás az eljárás kezdetétől végig, annak bármely szakában, a vádüldözöttnek kívánatra bármikor, a legsúlyosabb esetekben pedig még annak akarata ellenére is védőnek kirendelése, minden vélt vagy való sérelem ellen megfelelő jogorvoslat biztosítása fel egész a legfelsőbb fokig, megannyian ennek az elvnek és liberalizmusnak képezik kifolyását, külső megtestesitésót. Határt szab azonban a védelem szabadságának a bűnvádi eljárás tulajdonképpeni célja. Nem szabad, hogy azáltal maga a bűnvádi eljárás akadályoztassák, vagy hiusittassék meg. A bünnagy tömeg ne érezze, hogy egyesek kényök kedvök szerint cserélgetik >i Eeleségöket, mint sokan az „uraságoktól levetett" kabátot szokták. A vonatkozó statisztikai számok elrettentők, de még elrettentőbbek azok az erkölcstelen, egyéni szempontok, amelyek ezeket a bontóperek »t mozgatják. Legközelebb ezzel a szemponttal — a kérdés syn-teticus taglalása mellett — külön kívánok foglalkozni. 15 A törvényszékek elnökei a napi és szaksajtón keresztül ki kell, hogy érezzék, hogy a házassági bontóperek ma társadalmi problémává váltak és igy szakitaniok kell egy adminisztratív örÖkségökkel: a bontóperekre vonatkozó téves és felületes hagyománnyal. Ha a jog mezején az erkölcsi értékeket: a család által conservált nagy nemzeti értékeket nem akarjuk egy közönséges forgalmi ügylethez kapcsolódó vagyoni, érdeknél kevesebbre becsülni, akkor a bontópereket fejlett sociális érzékű és kiváló referensek kezébe kell, hogy juttassuk. Ennek meg van a könnyen megtalálható módja. Dr. Juhász Andor, a Kúria elnöke, már a Pp- küszöbén bölcs előrelátással reá mutatott ezekre a jogszolgáltatási hátrányokra, amelyek azóta — szomorú valóság — be is következtek. A családjogi vonatkozásban is reá mutatott, hogy: .... a különleges jogviszonyok gyakorlati és elméleti behatóbb tanulmányozásának a lehetősége nem is sejtett magaslatra és népszerűségre emelhetné judicaturánkat! Ezf ma időszerű megszívlelni.