Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A bíró- és ügyvédképzés tekintettel az egyetemi oktatási rendszerre

62 képesítést, hanem egyszersmind állást is ad, tehát szükséges az. hogy ennek az állásnak kiinduló pontja komoly, megfontolt körültekintéssel megállapított alapra helyeztessék, és erre a meggondolásra az egyén akaratán kívül is megfelelő időtartain közbe ékelésével kényszeritessék, minthogy csak e körültekintés intézményszerü biztosítása mentesiti a jelöltet az irodanyitás tekinte^ 1 ében bekövetkezhető és az egész életére szomorú kihatással lehető elhamarkodottságtól és ez óvja meg őt attól az esetleges eljárástól és magatartástól, amely sok esetben a vizsgát letett jelöltet az azonnal történő irodanyitás alkalmából az ügyvédi hivatással össze nem férő, vagy arra kedvezőtlen szint vető eszközök igénybevételére ragadja. Ez az egyévi utógyakorlati idő az ügyvédi pályákra készülőknek egyszersmind alkalmat ad arra, hogy ők az irodanyitás helyi és létfenntartási körülményeit a tárgyi adottságok beható bírálata mellett válasszák, ami egyszersmind egyes helyekre vonatkozóan az egészségtelen tulprodukció meggátlására is szolgálna. Nem helyeslem azonban azt, hogy az önálló ügyvédi gyakorlatot folytató ügyvédek és a már kinevezett birák részére továbbképző tanfolyamok szerveztessenek. Az igaz, hogy ily tanfolyamok felállitása éveken át szokásos volt, de azok akkor sem értek el semmiféle sikert. Az államkincstárnak teljesen felesleges megterhelésével jártak, és sokszor csak a kiküldött előadói személyek szubjektiv érdekeit szolgálták. A birói és ügyvédi képesítés fennebb megjelölt megszigorítása mellett kell, hogy ugy a bíró, mint az ügyvéd a jogtudósa légyen, aki a szabályt nemcsak ismeri, hanem azzal bánni is tud, és képes arra is, hogy azt tudatosan fejlessze és irányítsa. Aki kötelességtudó egyén, az a saját ügykörét illetően minden továbbképző tanfolyam hiányában is a tudomány haladásával lépést tart, a tételes jogszabályok változásait, és a joggyakorlat fejlődését figyelemmel kiséri. A fáradságtelt hivatali elfoglaltsága mellett is önképzés utján az élet követelményeinek mindenben megfelel, tehát ily tudományossági férfiak számára továbbképző tanfolyam tartása, és esetleg ily tanfolyam meghallgatására való kötelezés felesleges. Ha pedig a bíróban vagy az ügyvédben a most megjelölt értelemben kötelességtudás nincs, ugy a továbbképzésre irányuló minden kényszer ránézve úgyis céltalan. Azt az üdvös feladatot és célt, hogy nagyobb átfogó törvények rendszeres ismertetések tárgyául szolgáljanak, hogy a jogfejlődés irányai, az uj tételes szabályok létesítésére irányuló szükségletek, valamint az e tekintetben keletkezett alkotások tárgyilagosan megvitattassanak, és a tudomány önálló müvelése terén a birák és ügyvédek is helyetfoglaljanak, a hazai, magas kulturszinvonalu jogászi egyesületek kellően töltik be. Az ügyvédi és a birói kar intézményes szervezetei, a jogásztársadalom együttes nagy gyűlései, ezenkivül a tudomány hivatott hazai és külföldi csarnokai, az egyetemek, könyvtárak, tudományos társulatok és az akadémiák az úgynevezett ügyvéd- és birótovábbképző tanfolyamok színvonalát messze meghaladó szellemi felsőbbséggel nyújtanak alkalmat a szaktudományok irányelveinek egységbe foglalására, valamint a tudás, a lét és az értékproblémák megoldására.