Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A hütlen elhagyás, mint a H. T. 80. §. a) pontja alá vont bontóok

63 A hűtlen elhagyás, mint a H. T. 80. a) pontja alá vont bontóok. A hűtlen elhagyás fogalmával a H. T. nem ól, hanem ehelyett a „jogos ok nélkül elhagyás"-1 használja.1 Én azonban a hűtlen elhagyás fogalmával fogok élni, mert közel akarok jutni a szóhangzattal is az élet valóságához s a kendőzetlen igazsághoz. — A családjog terén ugyanis az erkölcs parancsa erősebb, mint a forgalmi jogban s ezért az erkölcs parancsa lehet a: nuda veritas, mert ebben a vonatkozásban éppúgy nem erkölcstelen a nuditás, mint a művészetben. Sőt, talán csak ily módon lehet másokkal is az igazságot megláttatni.2 Erre pedig nagy szükségem vau., mert a Kúriának régi, megszokott s ezért helyesnek tartott gyakorlatával szemben kívánok uj irodalmi vitát kezdeni és ha kell, irodalmi harcot folytatni, mert nagy sorscsapások után tisztánlátásra van szükségünk.3 Az uj világszellem derengős, még ki nem formálódott hajnalhasadását érezzük, azonban még a pitymalat i'átyolszerüsége miatt nincs kellő láthatárunk. Az uj világszellemnek mi is szeret nőnk teljes megismerő i és megértői lenni anélkül, hogy csekély biztos-tudasunkkal elfelejtenünk kellene. Tudunk mi is teljesen felvilágosodottak és radikálisak lenni — a társadalmi hibák irtásában és ja vitásában, de nem tudunk a múlttól elszakadni, mert a természetben és a társadalomfejlődésben nincs ugrás. 1 A Pp. XIV. fejezete (eljárás a házassági ügyekben) ezt az őszinte és becsületes kifejezést újból jogaihoz juttatta. A 648. még kerüli a hűtlen elhagyás fogalmát, mert igy mondja: Az 1894:XXXI. t.-c. 77. §. a) pontja esetén a házassági él< (közösséget megbontó házasfélnek a házassági életközösség visszaállítására való kötelezését annál a bíróságnál kell kérni stb. A 615. §. azonban már ekként szól: ha a felperes a bontó- vagy válókeresetet hűtlen elhagyásra alapítja, a 648., illetőleg 649. §-ban stb. A 652. §-ban is előfordul: „ha a kereset hűtlen elhagyáson alapul" stb. A két törvénynek e különböző szóhasználatára magyarázatul hozzák fel, hogy az 1894:XXXI. t.-c. az anyagi jog keretében a bontó ok elkövetésének módját konstruálja s ez okból mondja, hogy: ... az a házasfél, akit házastársa szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott: kérheti a házasság felbontását, ha a bírói felhívásnak elég nem tétetett. A hűtlen elhagyás tehát rendszerbelileg akkor forogna fenn, amikor a szándékosan és jogos ok nélkül való elhagyáson felül a bírói felhívás is sikertelen. Igen* ám, csakhogy a 77. §. a) pontjára alapított pert a bírói sikertelen felhívás valóban meg kell hogy előzze, tehát a perben a Pp. szóhasználatához igazodva, jogásziasan beszélhetünk: hűtlen elhagyásról. Való azonban az is, hogy a laikus tömeg is ma már a 77-es pert emlegeti. Ez alatt az elhagyásos pert értik félreismerhetetlenül. - A törvényjavaslat előmunkálataiban és az összes Tervezet-szövegekben mindenütt a „hűtlen elhagyás" fordul elő, csak a K. I. Bizottság át szövegezésébe ment át, Schwarz ismert közreműködése folytán, a „jogos ok nélkül való elhagyás". Zsögöd ismert munkájában keserűen így: Kiemelendő a hűtlen elhagyás terminus technici/sának mellőzése, ami isinél, egy hagyományos, meggyökerezett alkatrésszel tette szegényebbé jogunkat. (Házassági Törvény 688. lap.) 3 Szerintem: a lát-lelet is igazabb, mint. a szemle. A szemle még nem látás.