Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A bíró- és ügyvédképzés tekintettel az egyetemi oktatási rendszerre

51 gyárnál, vagy közlekedési vállalatnál, vagy pénzintézetnél is el volna tölthető, ahol a jelöltek a joggyakorlat szempontjából értékes ismereteket szerezhetnek. Az egységes birói és ügyvédi vizsga tekintetében általábanvéve a mai rendszert tartanám fenn. Az ügyvédi, birói és ügyészi hivatás, bár más szerepkörben, de céljnknál fogva az igazságszolgáltatásnak együttműködésre hivatott tényezői, ami egyenlő elméleti és gyakorlati jogi képzettséget tételez fel. Az egységes birói és ügyvédi vizsga tárgyai tekintetébe azonban, figyelemmel arra, hogy a magyar közjognak, a közigazgatási és pénzügyi jognak, a nemzetközi köz- és magánjognak alapos tudása, ugy a birora, mint az ügyvédre nézve felette nagyjelentőségű, a vizsgálatoknál ezekre a ^tárgyakra a mainál nagyobb súlyt helyeznék és a tekintetben, hogy e jogok legapróbb szakszerű részletei a vizsgálatoknál mégis mellőztessenek, szükségesnek vélném külön erre vonatkozó szabályzatokban annak részletes megállapítását, hogy melyek ezeknek a jogoknak azok va szabályai és irányelvei, amelyeknek ismerete a birói és ügyvédi hivatáshoz minden körülmények között szükséges. Annál is inkább fontos ennek a megállapítása, mert az egységes birói és ügyvédi vizsga képesítő ereje nem szorítkozik az ügyvédi, birói és ügyészi pályára, hanem e vizsga minden más jogi képesítő vizsgát is pótol, amely a jogi képesítéshez kötött pályákra nézve meg van állapítva. Minthogy" pedig az egységes birói és ügyvédi vizsga tárgyainak fölötte nagy, és az előadottak értelmében még a jelenlegi terjedelemnél is nagyobb mérete nemcsak a jelöltek, de a cenzorok szempontjából is egy vizsga keretébe nem vonható, és a vizsga kettéosztottságával e vizsga tárgyául szolgáló joganyagáttekintése sérelmet nem szenved, az egységes birói és ügyvédi vizsga, keltéosztottságát nemcsak fenntartandónak, hanem a tudáseredmény biztosítása céljából — ha ez még nem volna meg — minden körülmények között megvalósitandónak találom. A birói és ügyvédi testület színvonalának emelése céljából szükségesnek tartanám annak kimondását is, hogy ugy a birói. mint az ügyvédi állás elnyeréséhez az egységes birói és ügyvédi vizsga letétele után kezdődő még egyévi utógyakorlati idő kivántassék meg. A jelöltek a most megjelölt vizsgát megelőző időt rendszerint a létfenntartás anyagi eszközei megszerzésére, a fennebb megjelölt gyakorlati továbbképző tanfolyamok elvégzésére, a gyakorlati Írásbeli vizsga letételére, valamint az egységes birói és ügyvédi vizsgára való készülésre kénytelenek fordítani. A gyakorlati élet nyugodt megfigyelésére, és a gyakorlati jártasságnak a legteljesebb jogi felkészültség mellett való elsajátítására tulajdonképpen csak a most megjelölt egyévi utógyakorlati idő szolgálna. Az egységes birói és ügyvédi vizsgát letett egyének az évek hosszú során — mintegy 10 éven áf — szerzett tudása és tapasztalata csak ez alatt az idő alatt nyerhet végbefejezést az öntudatos értéktani cselekvésre, és a kritikai erő intenzitását eredményező belső kiméiyitésre. Az utógyakorlati időnek ez a megállapítása a birói állásra törekvőkre nem sérelmes, mert a normálidőtartamon belül megszerzett egységes birói és ügyvédi vizsga letételétől számitott egy éven belül a birói, vagy ügyészi kinevezés úgysem szokott megtörténni; az ügyvédi pályákra készülőknél pedig ez a közbeeső időtartam felette üdvös, mert az ügyvédi vizsga az ügyvédi hivatást illetően ma a szabad ügyvédség rendszere mellett nemcsak