Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A bíró- és ügyvédképzés tekintettel az egyetemi oktatási rendszerre

60 speciális és részletes gyakorlati ismeretek, perbeli elökészitö cselekmények, birói határozatok, jog-orvoslatok, jegyzökönyvek, perenkivüli cselekmények, cég, telekkönyvi, végrehajtási, csőd. úrbéri, arányositási, tagositási, birtokrendezési, továbbá ^az anyagi és alaki büntető jog, a katonai büntető jog, a jövedéki büntető jog, a közigazgatási, elmekórtani és egyéb törvényszéki orvostani, kriminológiai, vagyis bűnügyi kór-oktani, kriminál­imtropológiai és bűnügyi szociológiai, általában véve az embert az ő élettani és szociális vonatkozásaiban feltüntető, és egyéb el­járások keretében felmerülő jogcselekményekre és megfelelő birói és ügyvédi szabatos munkák elvégzésére oktattatnának, egyszers­mind az okiratok, különösen szerződések, végrendeletek, váltók, csekkek és más hiteljogi okiratok, valamint pénzügyi, különösen adó, illeték és vámjogi, nemkülönben üzemtani, számviteli, könyv­viteli, mérlegtani és más jelentős okiratok szerkesztésére, illető­leg vizsgálatára és vezetésére rendszeresen taníttatnának. Nyelv­ismereti tárgyak is előadatnának és ezekben az auditóriumokban az addig már elsajátitott elméleti ismeretek alapulvételével pél­dák és esetek a hallgatók bírálati előterjesztéseinek meghallga­tása után megoldatnának, és a fennebb megjelölt minden egyes tanaimányi szakra vonatkozóan régi és uj iratok^ gyakorlati szerek és felszerelések, akár helyszinen, akár egyébként a vonat­kozó rutin elnyerése végett bemutattatnának, illetőleg jártasság elsajátítása céljából a hallgatók részéről szerkesztetnének. Ezzel a rendszerrel a bírósági és az ügyvédi gyakorlatot folytatók előtt megismertetnének nemcsak a bíróság és ügyvéd­ség belső életével és működésének kívánalmaival összefüggő, de a jogi életnek azok a külső vonatkozásai és resszortmechanizmu­sai is, amelyek csak az élettel közvetlen kapcsolatban működő egyének előtt tárulnak fel, egyébként pedig a külső élet előtt rejtve maradnak, és csak a jogesetek lelkébe való mélyebb be­pillantás által világittatnak meg.. Annak biztosítása végett, hogy e gyakorlati tanfolyamok a hallgatók részéről komoly lelkiismeretességgel, szorgalommal, alapos jogászi képzettséggel és jogászi gondolkodással végeztes­senek, kimondandónak találnám nemcsak azt, hogy a gyakorlati továbbképzőtanfolyamoknak a jelölt részéről tetszés szerint meg­állapítandó két féléven át való hallgatása, és azok fennebb meg­jelölt munkálataiban való részvétel kötelező, hanem, hogy a jelöl­tek a két féléves tanfolyam befejeztével az erre vonatkozó tanul­mányi szabályzatokban e tekintetben meghatározott tárgyakig'1 gyakorlati írásbeli vizsga letételére is köteleztessenek, és a kifej­tettek szerint megállapítandó négyévi előgyakorlati idő leteltével az egységes birói és ügyvédi vizsgára csak azok a jelöltek bocsát­tassanak, akik a törvényben megszabott egyéb feltételek mellett ;i most megjelölt igazságügyi gyakorlati írásbeli vizsga letételét is igazolják. A négyévi, most megjelölt előgyakorlat idejéből tényleg és kizárólag legalább egy évet bíróságnál és legalább egy évet ügy védnél, vagy a kir. kincstár és közalapítványok perbeli képvisele­tére rendelt hivataloknál kellene tölteni, a többi időt pedig a kir. bíró­ságoknál, kir. ügyészségeknél, a kir. kincstári és közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivataloknál, kir. közjegyzőknél, vagy az igazságügyminisztériumi fogalmazói szakban is lehetne eltölteni, sőt egy kisebb, de hat hónapnál tovább semmi esetre sem terjedhető része a joggyakorlatnak a bírósági joggyakorno­kokra nézve a kir. Ítélőtábla elnökének előzetes engedelmével, az ügyvédjelöltekre vonatkozóan az illetékes ügyvédi kamara előze­tes hozzájárulásával közigazgatási szakban, vagy oly nagyobb

Next

/
Thumbnails
Contents