Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A bíró- és ügyvédképzés tekintettel az egyetemi oktatási rendszerre

59 Más szempontok érvényesülnek azonban a budapesti kir. magyar tudományegyetemi közgazdaságtudományi kar mezőgazdasági és kereskedelmi szakcsoportjának más egyetemi karok, műegyetem, avagy más főiskolák keretébe történő átszervezésénél. Erre azonban ez alkalommal szintén nem terjeszkedem ki és csak érintem azt a követelményt, hogy a budapesti kir. magyar tudományegyetemi közgazdaságtudományi kar megszüntetésével egyszersmind kell, hogy megoldást nyerjen az e kar felállításával megszüntetett budapesti m. kir. Keleti Kereskedelmi Akadémia, mint külön tanintézet, valamint a budapesti m. kir. állami kereskedelmi tanárképző intézet kérdése is. Álláspontomat erősiti meg a m. kir. József-műegyetem, vagyis a műszaki oktatás, szervezetére vonatkozóan 1844. évi június hó 20. napján kelt legfelsőbb udvari rendelet, amely az 1846. évi november hó 1. napján megnyilt műszaki oktatásra nézve három és pedig egy kereskedelmi, egy műipari és egy gazdasági szakosztályt állított fel, azonban sem a közigazgatási, sem egyéb tanszakot illetően a tudományegyetem hatáskörét nem érintette. Visszatérve a biró- és ügyvédképzés reformjára: az elmondottakon kivül a helyes birói és ügyvédi speciális jogászképzés szempontjából — még pedig a mai szabad ügyvédségi rendszernek minden körülmények között való fenntartásával és az ügyvédi zártszámrendszer gondolatának elvetésével — a legjelentősebb reformszükségletként jelentkezik az, hogy a joggyakornokok és ügyvédjelöltek számára az elméleti előképzés befejeztétől, vagyis a jogi doktorátus elnyerésétől kezdődően az egységes birói és ügyvédi vizsgára való bocsátás feltételéül négy évben megállapitandónak mutatkozó előgyakorlati idő állapittassék meg, amellyel kapcsolatban elő kellene irni még azt is, hogy az ügyvédi gyakorlat megkezdéséig az egységes birói és ügyvédi vizsga letétele napjától kezdődően még egy évi időtartamra terjedő utógyakorlati idő betartása is kötelezővé tétessék. Az előbb megjelölt négy évi előgyakorlati idő első felében az elméleti és gyakorlati továbbképzés céljából, azonban a gyakorlati oktatásnak az előbbi fölé helyezésével és annak intézményes kimélyitésével a jelölteket két, egyenkint hat hónapig tartó gyakorlati továbbképző tanfolyam hallgatására és ezeknek sikeres elvégzésére kellene kötelezni akként, hogy az egységes birói és ügyvédi vizsgára bocsátás csak akkor történjék meg, ha a jelölt az előbbjelzett tanfolyamok sikeres elvégzését, vagyis az alább megjelölt gyakorlati írásbeli vizsga sikeres letételét igazolja. E gyakorlati oktatásnak nem húszas-harmincas turnusokban, hanem az oktatási szervezeti területen az illető félévre beiratkozott összes jelölttel együttesen, bizonyos időközökben (pl. hetenkint két délután) tartandó gyakorlati tanfolyamokon kell történnie; azaz Budapesten, avagy vidéken minden ügyvédi kamara, illetőleg, hogy a tanfolyam a jelöltek részére könnyen és minden nagyobb anyagi megterhelés nélkül látogatható legyen, minden királyi törvényszék területén az erre vonatkozóan kiadandó tanulmányi és vizsgaszabályzat értelmében igazságügyi továbbképző gyakorlati tanfolyamok szerveztetnének, amelyeknek két félévi hallgatása volna a jelöltre nézve kötelező, de hogy az illető jelöltre vonatkozóan mely félévekben történjék a tanfolyam hallgatása, az az illető jelölt választásától függjön. Ezen a tanfolyamon a hallgatók az egyetemi oktatás körébe nem vonható és a birói és ügyvédi pályán felette szükséges