Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A bíró- és ügyvédképzés tekintettel az egyetemi oktatási rendszerre

58 szemben működő kormányhatalomtól való függetlensége következtében a nemzet érdekében különös nagy szolgálatot tett rendszer maradványai — minthogy azok a mai helyzetben már csak a vonatkozó anyagi eszközök hiányában is az egyetemi tanuló ifjúság tudásszükségletének magasabb színvonalban való kielé gitésére — mint az egyetemi tanítás koordinált tényezői — nem alkalmasak, olyként töröltessenek el, hogy a jogakadémiáknak különben is egyetemi magántanári képesítéssel rendelkező tanárai esetleg átmeneti parallel tanszékek felállításával egyetemi tanárokká neveztessenek ki, avagy pedig a történeti egyházak hagyományos jogainak etekintetben is tiszteletben tartása és a felekezeti oktatásnak nem is a pozitiv jogi diszciplínák, mint inkább a filozófiai oktatás és jellemképzés szempontjából jelentős hivatá1sának megóvása mellett a jogakadémiák, esetleg a jelenleg felállított négy egyetem egyikének vagy másikának megfelelő átszervezésével, avagy esetleg egy uj egyetem felállításával egyetemekké tömöri ttessenek. A négy egyetemnek ebben az országban végre sikeresen történt felállításával és a jog- és államtudományi kar tanulmányi és vizsgarendjének a kifejtettek értelmében történő megváltoztatásával egyszersmind már most megoldhatónak mutatkozik az 1920. évi XXXI. törvénycikk rendelkezéseivel felállított és az e törvény értelmében is csak ideiglenes szervezettel rendelkező budapesti kir. magyar tudományegyetemi közgazdaságtudományi kar fenntartásának kérdése. Mellőzöm ez alkalommal a részletes indokok felsorolását, csak azt emelem ki, hogy tekintetbe vételével annak, hogyha az egyetem jog- és államtudományi karán — mert erre a reformra nemcsak a közigazgatási pályára készülő, hanem a szorosabb értelemben vett jogi tanulmányokat végző ifjúságnak is szüksége van — a közgazdaság és közigazgatás kollégiumai megfelelő belterjes mivelést nyernek — figyelembe véve azt is, hogy a gazdaságtan üzemtani részei a jog- és államtudományi vagy a közgazdaságtudományi elméleti oktatás körébe nem tartoznak — ebben az esetben a közgazdaságtudományi karnak a fennebb idézett törvénycikk 4. §-ában meghatározott egyetemes közgazdasági és közigazgatási, valamint a külképviseleti és konzuli külön szakcsoportjára szükség nincs; ebből kifolyólag indokolt az, hogy e tekintetben az egyetemi közgazdaságtudományi kar megszüntettessék és az a tudományegyetem jog- és államtudományi karába olvasztassék; a külképviseleti és konzuli képzés sajátos követelményei pedig megfelelő speciális kollégiumok tartásával elégittessenek ki. Semmikép sem helyeslem azt az egyesek részéről hangoztatott gondolatot, hogy a budapesti tudományegyetemi közgazdaságtudományi karának fennebb nevezett egyetemes közgazdasági es közigazgatási, valamint külképviseleti és konzuli szakcsoportja is a műszaki tudományok főiskolájához, a m. kir. József műegyetemhez kapcsoltassék. illetőleg abba beolvasztassák; mert ez — minthogy ebben az esetben is fenntartatnék e közgazdaságtani oktatásnak közigazgatási tisztviselői képesitő jellege — a mai jogés államtudományi képzés alaprendszerével és e képzés állami és nemzeti hivatásával ellentétben állana, a közigazgatási pályára készülők tudományos képzésének pedig további szinvonalesését eredményezné, minthogy a közigazgatási és diplomáciai képzésnek — ahol a jog sohasem csak a forma és itt is, mint mindenütt, az élet csak a jogi normákon át érvényesül — a jogi képzéssel való egyenrangúsága még az egyetemi oktatás keretében sem lehetne teljessé.