Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A bíró- és ügyvédképzés tekintettel az egyetemi oktatási rendszerre

lett juthat el a hallgató a mindenséget uraló igaz ismeretekre és csak ezalapon állapíthatja meg tudatosan az igazságok rendszerét, az egységes és mindent átfogó világfelfogást. Ez pedig nemcsak a helyes gondolkozásnak, de a helyes cselekvésnek is hü szabályozója és a jövőnek igaz alkotója. Javasolom tehát, hogy az egyetemi elméleti oktatás körében a jogbölcseszet és az államfilozófia necsak a Kötelező kollégiumok, de a tanulmányközi vizsgák és a befejező képesítő államvizsgálatok, valamint a doktori szigorlatok tárgyai köze vétessék fel. A fennebb előadott és a most megjelölt összes követelmény alapulvételével — bármennyire is tetszetős, vonzó és könnyen megokolható az az álláspont, hogy az egyetem jog- és államtudományi karának mai négy éves tanulmanyi ideje egy évvel meghosszab bittassék és hogy ekként ez a tanulmányi idő öt évre terjedjen — mégis szükségesnek tartom, hogy a tanuló ifjúság többségének szociális viszonyait is mérlegelve, a jelenleg érvényben lévő négy éves tanulmányi idő tartassák fenn azzal a kisebb jelentőségű részváltoztatással, hogy e tanulmányi idő — kivéve más egyetemi karok vizsgálatát letett és esetleg ott doktori oklevelet is szerzett hallgatóknak a tanulmányi és vizsgarendben kifejezetten megadott kedvezményeket — sem katonai szolgálat, sem egyéb okokból félévvel vagy bármely más időtartammal megrövidíthető ne legyen. Önként értetődik, ha az egyetemi képzés reformja általában véve az egyetemi tanulmányi időnek öt évre felemelését tenné magáévá, ugy a tanulmányi idő meghosszabbitásának maximumát elsősorban is a legtöbb 'elméleti tanításra és tanulásra hivatott jog- és államtudományi kar igényli. Azonban — különösen a mai válságos gazdasági körülmények között — a tanulmányi időnek öt évre felemelését az egyetem egyik karán sem javaslom. A szükséges kiegészitést a gyakorlati kötelező továbbképzés körébe utalnám. A jog- és államtudományi kart illetően indokolja e négy évi — és a képesitő jelleggel is biró és ebben a tartalmában továbbra is fenntartandó jogi, illetőleg államtudományi doktorátus megszerzése mellett mégis legalább öt évre terjedőnek tekintendő — és semmi körülmények között, a kivételes esetektől eltekintve, meg nem rövidíthető tanulmányi idő megállapítását az a körülmény, hogy a napoknak nemcsak dél előttjeit, hanem késő esti órákba átnyúló délutánjait is lefoglaló leckelátogatási, kollokviumi, szeminárium részvételi kényszer, valamint a tanulmányközi vizsgálatok letételének szükségessége maga után vonja azt, hogy a fennebb megjelölt össztanulmányi idő alatt való kenyérkereset lehetősége a legszűkebb körre szoríttatnék és ennek folytán a hallgatók zömét szolgáltató és egyébként — de különösen a trianoni békeszerződés folytán előállott gazdasági helyzet következtében — a legsúlyosabb megélhetési viszonyok között tengődő középosztály és a szerény sorsú egyéb néposztályok minden vagyoni hátvéd nélkül a gyermekeik öt évi eltartására ne kényszeríttessenek, vagyis a jogi pálya sok esetben tulajdonképpen csak a vagyonos osztály gyermekei részére ne sa játittassék ki. Indokolja a fennebb megjelölt eriielemben módosított négy évi, de tulajdonképpen ma is öt évet jelentő tanulmányi idő fenntartását az a körülmény is, hogy az egyetemi oktatás körében — annak ellenére, hogy a szorosabb értelemben vett jogi. a bírói és