Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Az államok közötti utódlás elmélete. Irta: Dr. Szászy István. Budapest Grill. 1928.

44 mert a nemzetközi jog széles területéről éppen ezt, a minket annyira érdeklő kérdést választotta ki. A könyv nemcsak terjedelménél fogva imponáló, — több, mint 700 oldalra terjed — hanem minden elismerést megérdemel a felhasznált források nagy száma és feldolgozásuk lelkiismeretessége szempontjából is. Szerző a kérdés gazdag irodalmát alaposan ismeri s gondosan használja fel a különböző nemzetközi szerződésekben rendelkezésre álló tételes jogi anyagot is. A munka, a probléma természete és széles alapon való tárgyalása következtében, a nemzetközi jog igen sok kérdését teszi megvitatás tárgyává s csak elismeréssel szólhatunk arról a tájékozottságról, mellyel szerző a nemzetközi jog egész területén rendelkezik. Az utódlás kérdése különösen alkalmas a jogászi módszer alkalmazására s szerzőnek e módszer alkalmazásában nagy segitségére van általános jogi tudása s jogászi érzéke. Viszont nem hallgathatjuk el, hogy éppen ez a körű mény helyenként a magánjogból ismert általános jogelvek alkalmazásával olyan tételek felállításához vezeti, melyek tételes nemzetközi jogszabályokul nem fogadhatók el. A munka az államok közötti utódlás kérdését minden vonatkozásban tárgyalja, sőt kiterjeszkedik olyan kérdések tárgyalására is, melyek nem vonhatók a szorosabb értelemben vett utódlás fogalma alá. Az államok közötti utódlás — mint ezt szerző is helyesen megállapitja — az állam alanyi jogainak átszállását jelenti egy másik államra, azoknál a kérdéseknél viszont, melyeket a szerző munkája utolsó fejezeteiben tárgyal, hogy az államon belüli jogszabályok hatályban maradnak-e az átcsatolt területen vagy, hogy minő jogszabályok alkalmazandók a még be nem fejezett polgári és büntető perekben, nem alanyi jogok átszállásáról van szó. A munka egy általános és egy különös részre oszlik. Az általános rész az utódlás fogalmát (I. fejezet), az államok közötti utódlás elméletének történetét (II. fejezet) és annak alapját (III. fejezet) tárgyalja. Szerző ez elméleti megalapozás során felmerülő kérdések mindegyikét gondos vizsgálat alá veszi. Valamennyi tételét nem tehetjük magunkévá, de szivesen elismerjük, hogy álláspontját ott is ügyesen és alaposan fejtegeti, ahol az — nézetünk szerint — nem fogadható el. így eltér felfogásunk mindjárt abban az alapvető kérdésben is, hogy minő a viszony a nemzetközi jog és és az államon belüli jog között. Mi a nemzetközi jog, -helyesebben a nemzetközi alkotmány primátusának alapján állunk, mig a szerző azt a dualisztikus álláspontot foglalja el (83—87. lap), mely szerint a kettő a mellérendeltség viszonyában van s egyiket a másikból levezetni nem lehet. Messze vezetne a dualisztikus elmélet részletes cáfolata, éppen ezért csak arra mutatunk rá, hogy az államterület átszállásával kapcsolatban maga a szerző is az államhatalom gyakorlására vonatkozó nemzetközi jogi hatáskör átszállásáról beszél, ami szinte akaratlan elfogadása a nemzetközi jog primátusának. Mert lehet-e az államnak az államhatalom gyakorlására nemzetközi jogi hatásköre, ha a nemzetközi jog, legalább bizonyos részében, nem az állami jog felett álló jogrendszer? Szerző az államok közötti utódlásnak, a "területszerzés különböző esetei alapján, hat cselét különbözteti meg: 1. a cessziót; 2. az elszakadást és önállósulást; 3. az egyesülést; 4. a szétesést és feldarabolást; 5. a bekebelezést; 6. az elszakadást és csatlakozást. Ezek az esetek, jogi természetüket tekintve, lényegesen különböznek egymástól aszerint, hogy a területváltozás olyan államok között történik-e, melyeknek külön államiságát és nemzetközi jogi alanyiságát ez a változás nem érinti, vagy a területváltozás államalakulással, illetőleg állammegszünéssel kapcsolatos. Az állam keletkezése és megszűnése nemzetközi jogilag nem szabályozott processzus, politikai, illetőleg történeti tény, ugy, hogy mig az első esetben a területváltozás nemzetközi jogi aktus, a másik esetben a jogilag nem szabályozott, tényleges folyamat egyik momentuma. A nemzetközi alkot-