Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 7. szám - A betudások kérdése és magánjogi törvénykönyv javaslata. (Mtj.)

MAGYARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL Pál, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Egyes szám ára a melléklapokkal 2'40 P Szerkesztőség: Budapest, L, Naphegy-utca 21. 6 szám ára az első félévre 12 — P. Telefonszám: J. 390—83. J^szám. Budapest, 1929 szeptember hó. X. évfolyam. A betudások kérdése és magánjogi törvénykönyv javaslata.1) (Mtj.) Irta: Dr. Schuster Rudolf. Félreértések kikerülése végett előrebocsátom azt, hogy azokat a betudásokat, amelyek az örökösöd, és házassági jogban helyt foghatnak, a jelen • ikkem köréből, mint ide nem tartozókat, kizárom; csak két főcsoporttal foglalkozom, ahol a vagyoni előny betudása helyt fog; az egyik a kártérítési csoport, laz u. n. compensátio lueri cum damno), a másik a kétoldalú szerződések teljesítése körüli csoport. I. A kártérítési csoportnál a vezérgondolat az, hogy a kártérítés tanáriak annak a helyes meggondolásából kell kiindulnia, hogy a kártérítés nyújtása soha se eredményezze a károsultak gazdagodását; csak azt a gazdasági állapotot vagy mérleget kell helyreállítani, amely fennforogna, ha a károsító cselekmény be nem következett volna. Ennek a gondolatnak a Mtj. 1113. §-a is kifejezési ad azzal, hogy a bíróság elrendelheti, hogy a kártérítésre kötelezett az előbbi állapotot állítsa helyre és igy térítse meg a kárt. Ebben rejlik már a mi problémánknak a jogalapja, amely gyakorlatilag kifejezve az, hogy a kártérítés összegébe be kell tudni a károsítottnak jutott azt a vagyoni előnyt, amely a károsító cselekmény folytán előállott. Ha a károsított személy megkapná a teljes kártérítést és ezenfelül megmaradna nála a vagyoni előny is, akkor nyilvánvaló, hogy hozzájutna oly többlethez, amelynek semmi megállható jogalapja se lenne. Amíg ebben a főkérdésben meglehetős egyetértés állapítható meg. addig eltérők a nézetek a károsítás kérdésében, azaz abban a kérdésben, üajjon minden előny betudandó, amelyhez a károsított a károsítás folytán jutott, vagy csak az, amely magával a károsítással mintegy karöltve járt? Pl. A szállítmányozó a kapott utasítás ellenére nem vasúton, hanem a jóval olcsóbb tengeri úton szállította a később elveszett árút. Az általános felfogás szerint a kártérítési összegbe be kell tudni azt az összeget, amelyet a drága vasút mellőzése folytán fuvarköltségben megtakarított. Azt hiszem, ]) Erről a tárgyról a Civiljogászok Vitatársaságában előadást tartottam. 18