Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat

255 a fejlődés vonalába illeszthető része az, hogy az államok között felmerült kontroverziákat független nemzetközi bíróságok hatáskörébe vonta. Ha ez az egyetlen fénylő test a komor épületben kialszik, vagy elhomályo­sul, akkor a nemzetközi alkotmány, az egész Népszövetség összeomlik." Valóban, a nemzetek szövetsége egyezségokmányának 14. szakasza alap­ján 1922 II. 15-én megalakult Állandó Nemzetközi Birósággal a nemzetközi bíráskodás hatalmas lépéssel haladt előre. Az a bizalmatlanság, melyet sokfelől a Nemzetek Szövetsége és annak tevékenysége irányában táplál­nak, nem vonatkozik a vele kétségtelen bizonyos kapcsolatban álló Állandó Nemzetközi Bíróságra, mely úgyszólván a nemzetközi közvélemény bizal­mának letéteményese. Ennek a Bíróságnak egyik szerepkörével, az úgy­nevezett véleményező hatáskörével foglalkozik szerzőnk, aki ugyancsak erről a tárgyról a Magyar Jogászegylet perjegi szakosztályának és az International Law Association Magyar Csoportjának együttes ülésén tar­tott előadást. A mi perjogi fogalmainkba a Bíróság véleményező hatás­köre nem igen illeszthető be. Ez a véleményező eljárás az angol alkot­mányra vezethető vissza és már ebből kifolyólag is igen érdekes, hogy éppen amerikai részről talált legerősebb ellenállásra. A véleményező eljá­rás során a Bíróság nem egy előtte folyó peres ügyet intéz el, hanem tanácsadó véleményt1 (avis consultatif nyilvánít a nemzetek szövetségé­nek közgyűlése vagy tanácsa által hozzáintézett konkrét jogi kérdés és az ezzel kapcsolatos ténykörülmények tekintetében. A Bíróságnak ez a véle­ményező hatásköre az elmúlt két esztendő folyamán nagyjelentőségűnek bizonyult. Szerző a Bíróságnak ezt a szerepkörét minden oldalról meg­világítja, több oldalt szentel az u. n. nemzeti birák szerepének. A peres eljárás során ugyanis az a fél (állam), melynek a Bíróság állandó tagjai között honosa helyet nem foglal, kijelölhet egy ad hoc birót, aki ugyan­csak résztvesz a tanácskozásban és Ítélethozatalban. Sok vitára adott okot, hogy vájjon a véleményező eljárás esetében helye van-é nemzeti birák kijelölésének. Ez a vita mindenkor újra felmerült egy-egy avis consulta­tif kapcsán, mig végre az 1927. évi ülésszakon kimondották, hogy a véle­ményező eljárás esetén szintén helye van nemzeti birák kijelölésének. Tudományban és a gyakorlatban egyaránt vitatott probléma, hogy kik vehetik igénybe a Bíróság véleményező hatáskörét, vájjon csak a közgyű­lés és a tanács, vagy az egyes államok is. Ennek a kérdésnek a feldolgo­zását is megtaláljuk Polgár munkájában. Ismerteti továbbá a nagyra­hivatott, de politikai indokoknál fogva időközben elparentált u. n. Genfi Jegyzőkönyv tartalmának azt a részét, mely a véleményező hatáskör ujabb nagyarányú kiterjesztését involválta volna. Ismeretes, hogy a kö­zelmúltban az optánsper kapcsán Magyarország indítványozta, hogy a Tanács ebben a kérdésben kérjen véleményt az Állandó Nemzetközi Bíró­ságtól. Az indítvány ugyan nem ért célt, de a magyar delegációnak ez az aktusa mindenesetre alkalmas volt arra, hogy a magyar állam jóhiszemű­ségét újból igazolja, mert pártatlan bírósági eljárástól nekünk félni­valónk nem volt. Annak a törekvésnek, hogy államok között felmerülő vitás esetekben független bíróság döntsön, — akár peres, akár peren kivüli véleményező eljárás utján — most már csupán politikai akadályai vannak, de, ha igazat adhatunk szerző optimizmusának: a nemzeti bírás­kodás eddigi eredményei, valamint a tudomány ezirányu törekvései alkal­masak arra, hogy idővel a nemzetközi bíráskodás útjában álló minden akadályt legyőzzenek. A nemzetközi bíráskodásnak magyar részről is vannak úttörői Magyary Géza és br. Wlassits Gyula személyében. Midőn szerző ezen a nyomon haladva, a fentvázolt kérdésekkel foglalkozik, olyan problémát tárgyal, melyet magyar részről még tudományosan nem dolgoz­tak fel és jeles munkája már ez oknál fogva is elismerést érdemel. Dr. Dános Árpád egyetemi magántanár: Iparos káté. A magyar ipar története és legújabb szabályozása. (Az ipar könyvei, 11. sz. Budapest. Athenaeum, Évszám nélkül.)

Next

/
Thumbnails
Contents